Amikor nem volt még oxigén a Földön, hogyan éltek az élőlények?

A növényeknek mióta kell oxigén?

Más anareob élőlények is léteznek: pl. ként vagy vasat hasznosítók.

Magam sem értek ehhez, de ha jól emlékszem, pont mintha valami kezdetbeli primitív élőlényeknek köszönhetnénk a föld ma ismert légköri összetételét.

Azért az biztos, hogy amikor épp másféle körülmények voltak, akkor másféle (ahhoz idomuló) élőlények éltek. Ezért is van az evolúció, mert a környezet nagy időtávban változik, és mindig kell próbálkozni újabb fajta élőlényekkel. A szelekció meg majd eldönti, ki lesz arra alkalmas. Ha nem lenne változás, szaporodás se kéne, elég lenne néhány mindvégig változatlan örök életű faj. Csak az az első komolyabb klímaváltozásra kihalna. Az evolúció során lassan megváltozó élővilág viszont összességében képes fennmaradni. Ezért ami változik fennmarad, ami nem, az nem.

Az a vicces, hogy amikor az élőlények(!) megtöltötték oxigénnel a légkört, az annyira mérgező volt nekik, hogy 90% kipusztult!

Pedig nem 2 perc alatt töltötték fel, bőven volt idejük alkalmazkodni.

Az oxigén ma is méreg, még az embernek is: pl. hisztériában előfordulhat, hogy valaki hosszú ideig nagyon szaporán lélegzik, és akkor kaphat oxigénmérgezést.

Ma is élnek olyan ősi élőlények, amelyek nem bírják az oxigént.

"Magam sem értek ehhez, de ha jól emlékszem, pont mintha valami kezdetbeli primitív élőlényeknek köszönhetnénk a föld ma ismert légköri összetételét."

Te még emlékszel azokra az időkre? Azta! :-))

A Föld "eredeti" ősatmoszférája főként hidrogén, ammónia, metánlehetett. Ennek elég nagy tömege volt, így nyomása is segített a Föld gravitációs tömörödésében a Hilgdemberg modell szerint.A jelenlegi atmostzféára a Föld tömegének kb 1 ezrede. A lehűlés már mintegy 4,2 mrd éve megindult, és a kezdeti magas hőmérséklet miatt a gázok is szöktek, így a nyomás csökket. Kb 3,5 mrd éve mintegy 100 atmoszféra lehetett a felszíni nyomás, a légkör erősen reduktív volt, magas széntartalommal (CO2, CH4 formájában). A magas széntartalom nagy része mára a prekambriumi karbonátos kőzetekbe került karbonát formájában. A CO2 tartalom radikális csökkenése csak mintegy 6-700 millió éve indult meg. A kezdeti őslégkörben az Oparin-Halédane hipotézis (és kísérletek) szerint a magas hőmérsékleten, az elektromos kisülések (villámlás) hatására kedvező lehetőség volt az első összetett - ma szervesnek tekintett - molekulák létrejöttére, majd a kémiai és az azt követő biológiai evolúció megindulására. Ezekben a folyamatokban az időközben megindult mállási folyamatokban keletkezett agyagásványok kimelt katalizátor szerepet játszhattak (Millesr kísérlete 1953.-ban,illetve Abelson 1958., majd Oparin hipotézise egészen precízen mutatta a szerves molekulák szintézisének útját). Minden kutató véleménye egyezik abban, hogy a szerves molekulák szintéziséhez oxigénmentes környezet volt szükséges.

Az első mikroorganizmusok valószínűleg nem egysejtűek voltak: nem volt sejtmagjuk, hanem inkább a mai baktériumokhaz hasonblítothattak, noha ez ellentmondásos dolog, mert a mai baktériumok többsége az egysejtűek világán alapul.

Ahhoz, hogy a kozmikus sugárzás ne roncsolja szét a mai szemmel szervesnek tekintett vegyületek molekuláit, egyrészt a víz kellett, másrészt az ózonréteg kialakulása. Mivel a prekambriumban sokáig nem volt a légkörben oxigén, ezért az élőlények nem is élhettek volna meg szárazföldön.

Radikálisan megváltozott a helyzet, amikor az első mikroorganizmusok egy része a korábbi erjedéses (anaerob) fermentációhoz képest a napenergia felhasználásával bontani lett kébes a széndioxidot, és megjelent a klorofil. Ekkor jelent meg az oxigén a légkörben. Az oxigénből képződő ózonréteg azonban csak a szilurra vált olyan vastaggá, hogy lehetővé tegye a szárazföldi életet a kozmikus sugárzás (és a Napból érkező rövidhullámú sugárzás) leárnyékolásával. (Amíg az élet kialakulásakor ezeknek a sugárzásoknak szerepe lehetett a vegyi folyamatok katalizálásával, addig az összetett vegyületeket már roncsolta.) A szilár váz először mintegy 0,6 milliérd éve jelent meg. Ma már ugyan vannakl a prekambriumból is leletek, de csak a Fanerozoikumból maradt meg nagyobb tömegű fosszília éppen a szilárd külső vagy belső váznak köszönhetően.

A vázolt elméletet támogatja, hogy az első vörös színű kőzetek, amelyek oxigéntartalmat feltételeznek a légkörben, csak viszonylag későn, az óproterozoikumban ismertek (noha a támogatás erősségét csökkenti, hogy a prekambriumi kőzetek túlnyomó többsége metamorfizálódott).

Az elmélet nem zárja ki, hogy a földi élet akáér több, egymástól különböző elven is elkezdhetett kialakulni.

A vírusok - amelyek a mai földi élővilág legprimitívebb tagjai - általában elfogadott vélemény szerint nem ősi életformák, mert működésük:szaporodásuk (még az is kérdés, hogy ez életnek tekinthető-e) feltételezi más sejtek, baktériumok létezését.

Ma földi körülmények között nem keletkezhet élet spontán módon, mert az élővilág fejlődése (főleg az oxigénban dús légkör) ezt lehetetlenné teszi.