A kémiai kötéseket mi határozza meg hogy ionos, vagy kovalens lesz a kötés?

A résztvevő partnerek elektronegativitásának különbsége.

A fém nátriumban fémes kötés van. És szilárd anyag.

A klór gáz meg két atomos kovalens kötésű molekulákat alkot. Mert a két atom közül mind a kettőnek ugyanakkora [3] az elektronegativitása.

A nátriumnak meg 0,9 az elektronegativitása.

Ha a nátrium elreagál a klórral, akkor nátrium-klorid ionkristály képződik amikor a termék kihűl. Mert egy kis elektronegativitású nátrium reagált egy nagy elektronegativitású klórral. És a képződő ionkristályban felváltva vannak a rácspontokban a nátrium ionok és a klorid ionok. [link]

Ha a két reakció partner elektronegativitása nincs ilyen messze egymástól, mondjuk a klórhoz most vegyük a hidrogént - annak az elektronegativitása 2,1.

Ekkor kovalens kötésű molekulák jönnek létre. A hidrogén-klorid már nem ionrácsos vegyület, hanem megfagyva a kétatomos molekulák vannak a rácspontokban. A reakció során kovalens kötés alakul ki a partnerek közt, de mivel a klór elektronegativitása nagyobb, ő jobban vonzza a kovalens kötésben résztvevő elektronokat, a molekula dipólus lesz. A molekula negatívabb vége a klór lesz, a pozitívabb vége meg a hidrogén.

Ha a nagyon magas hőmérsékletű atomos klórnak nincs más reakció partnere, csak ő van jelen, akkor az atomoknak a hőmérséklet csökkenésével módjuk van egyesülni. Klór atom a klór atommal kovalens kötésű vegyületet alkot és klór molekulák jönnek létre. Mivel a klór molekulában mind a két klórnak azonos az elektronegativitása, ezért kovalens kötés alakul ki köztük. Ami szimmetrikus. A molekula apoláris. Nincs negatívabb és pozitívabb vége.

Tehát ha a reakció partnerek elektronegativitása azonos, akkor kovalens kötésű molekulák jönnek létre. A képződő molekulák apolárisak lesznek.

Ha a reakció partnerek elektronegativitásai eltérnek, de a különbség kicsi, vagy nem nagyobb mint 1,8 akkor is kovalens kötés jön létre, de a molekula dipólus lesz, az elektronegatívabb elem felőli vége lesz a negatívabb vége.

Ha 1,8-nál nagyobb az elektronegativitások különbsége, akkor a reakció terméke nagy valószínűséggel ionos vegyület lesz. Ha 2-nél jóval több, akkor biztos.

(Miért csak valószínűséget mondok és miért nem bizonyosságot? Mert az elektronegativitáson kívül más paraméterek is befolyással bírnak. Ha megnézed a korundot, akkor azt látod, hogy kovalens kötésű vegyület jön létre, holott az alumínium és az oxigén elektronegativitásának különbsége 2. Ami nagyobb mint 1,8.

De a te szinteden még ennek az értelmezését nem kell tudni.)

A legtöbb kémiai kötés nem kizárólag ionos vagy kovalens, hanem mindkét kötésjelleget mutatják, de általában az egyik a domináns.

Akár egy CsF vagy NaCl esetében sem lesz sosem 100%-ban ionos kötés. Ez azt jelentené, hogy a kationról eltávolodna az vegyértékelektron és mindig az anionon lenne. Viszont minden esetben a pozitív töltésű kation vonzani fogja valamilyen szinten ezt az elektront, emiatt valamilyen, kismértékű kovalens jellege is lesz a kötésnek.

Kovalens kötések esetében is hasonló a helyzet általában, viszont lehetséges a 100%-ban kovalens kötés,a gyémánt ilyen anyag.

például itt tudsz utánaolvasni, vagy hasonló google kereséssel:

[link]