Az ionos vagy a kovalens kötés erősebb vajon?

Nem bemondásos alapon kell eldönteni.

Tessenek mondani különböző rácsban kristályosodó anyagokat (elemeket és vegyületeket) aztán megnézzük az olvadáspontokat. Illetve azt is tessék odaírni mellé!

A legmagasabb olvadáspontú anyag bemondója győz.

És megnézzük, milyen rácsban kristályosodott az általa mondott anyag.

[link]

A linkelt forrásra támaszkodva a wolfram 3695 Kelvinen olvad.

A szén (gyémánt) pedig 3823 Kelvinen.

Amúgy is a kérdező az ionos kontra kovalens kérdést tette fel, nem is értem mit keres a válaszok közt a fémes kötés.

Szóval a gyémánt, mint kovalens kötésű rács eddig 3823 K fokkal az élen.

Tessenek mondani ionkötéses vagy kovalens kötéses vegyületeket, aminek ennél magasabb az olvadáspontja. (Én a legmagasabb olvadáspontú elemet mondtam be.)

Harmadik komment negyedik sor.

Persze, hogy az olvadásponttól függ! A rácsot a kötőerők tartják össze. Ezeket a kötőerőket kell energia befektetéssel felbontani ahhoz, hogy a kristályszerkezet megszűnjön és a kristály megolvadjon. Minél magasabb hőmérsékleten olvad meg valami, annál erősebbek voltak a kötőerők a szilárd fázisban. Határozott (éles) olvadáspontja csak a kristályszerkezettel rendelkező anyagoknak van, de elsősorban ezeket keressük, illetve a legmagasabb olvadásponttal rendelkező anyagot. Például azt az anyagot, amivel az űrrepülőgépek vezérsíkjait burkolják, hogy amikor belépve a légkörbe vörösizzásra vagy még melegebbre hevül a légsúrlódás miatt, akkor is tartsa meg fizikai ellenállóképességét. Talán hőpajzsnak nevezik, de a repüléstechnikához nem értek, majd a nálamnál okosabbak, tájékozottabbak megmondják...

@7: A kötések erősségét a kötési energiával jellemzik. Ennek csak annyi köze van az olvadásponthoz, hogy atomrácsos vegyületek esetén a kötési energia kell az anyag bontásához.

Ha jól meggondoljuk, a hidrogén-fluorid ugyan gáz halmazállapotú már szobahőmérsékleten is, ugyanakkor még mindig H_2F_2 alakban van jelen, mert a rácsot összetartó erőket ugyan sikerült felszakítani, a molekulát összetartót viszont nem. Éppen ezért általában nem jól iránymutató az olvadáspont a kötés erőssége szempontjából.