Ha egy helikopter felemelkrdik, és egy helyben "lebeg" az égen mondjuk 12 óráig, akkor a föld elfordul alatta, és máshol fog lanfolni minz ahol felszállt?!

Kicsit csalóka a kérdés:

mert persze a Föld elFORDULhat alatta, de elmozdulni magától nem fog. Tehát a helikopter orra más irányba fog mutatni leszálláskor.

Amúgy mindez csak akkor igaz, ha egy beépített vezérlése van, ami NEM néz körbe. Ellenkező esetben mindent korrigál, és pont úgy érkezik, ahogy indult.

#11: Persze, ha a helikopteren lennének bazinagy fixált giroszkópok, még fejre is állna. :)

De szerintem ez itt nem játszik.

#10: amiatt, amit #5-ben írtam.

Az mondjuk tény, hogy nem kontinensekkel fog odébb kerülni. :)

8-as

Pontosan :)

Egy kicsit el tud fordulni alatta a Föld. Viszont több összetevője van a mozgásnak. Van egyszer a helikopter ami először áll a talajon, a talaj viszont az Egyenlítőn a Föld forgásának kerületi sebességével 1600 km/h-val halad, a amit a helikopter is magával visz mint adott sebességet. Vagyis 1600 km/h sebességgel forog körbe a Földdel minden ami az Egyenlítőn van, pl épületek stb és a talajon a helikopter is. Ettől a felemelkedő helikopter rendelkezik az 1600 km/h-s alap sebességgel amit a Föld forgásából kapott (maradva itt egy Egyenlítői példánál és álló légkörrel számolva).

Aztán van Föld forgásából származó Coriolis-erő ami részben a tengeráramlatokat is okozza és a légkör mozgásába is beleszól, ez eltérítő hatással van rá. A Coriolis-erő legegyszerűbb szemléltetése egy Foucault-ingával mutatható ki, ez egy kellően hosszú zsinóron elindított inga ami nagyon sokáig képes lengeni. Ezt az ingát ha a sarkpontokra teszünk akkor a Föld elfordul az inga tehetetlenül lengő súlya alatt. A sarkponton az ingát úgy látjuk, hogy a kilengés körbevándorol és 24 óra alatt ugyanott leng. Ez az Egyenlítőnél nincs, ott megszűnik az inga elfordulása és ugyanott leng.

Ha felfelé emelkedik a helikopter akkor is fellép ez a tehetetlenség és ahogy magával viszi az 1600 km/h-s sebességét, de már magasabban az nagyobb kerületnek és útnak felel meg mint az Egyenlítőnél a talajon, azonos sebességgel így a talajhoz képest lecsökken s sebessége és kicsit lemarad a talajhoz képest.

Továbbá a légkör ugyan együtt mozog nagyjából a Földdel (bár a Föld kissé elfordul alatta a levegő tehetetlensége miatt) a légkör kissé lemarad a Föld forgásához képest, mint ahogy az óceánok is kissé lemaradnak a Föld forgása alatt. Itt egy súrló, sodró hatás is fellép az óceánoknál és a légkörnél. Érdekes pl hogy ez a súrló hatás képes a dagály púpot is kissé elfordítani a Hold irányához képest. Mondjuk ez nagyon kicsi de megmérték. Tehát a levegő részben sodorja a felemelkedett helikoptert, de a Föld is leelőzi maga alatt.

Ha feltételezünk egy álló légkört és egy számítógép által egy irányban tartott helikoptert, mondjuk giroszkóppal vagy Foucault-ingával tart egyenesben a számítógép, akkor a sarkokon a helikopter alatt körbefordul a táj 24 óra alatt. Az Egyenlítőnél meg egy kis mértékben elfordul alatta a Föld, kicsit leelőzi. Az Egyenlítő és a sarkok között meg sokféle változata keletkezik.

Remélem érthető volt. Ha valaki ezt egyszerűbben megfogalmazza azt én is szívesen elolvasom.

Nem létezik olyan, hogy "egy helyben marad". Nem létezik "hely" abban az értelemben, hogy két eltérő időpillanatra megmondhatnád hogy az ugyanaz a hely-e vagy sem.

Ki kell választanod egy vonatkoztatási rendszert (általában olyat választasz, amely jó közelítéssel inerciarendszer, és igazak benne Newton törvényei), és csak abban értelmezhető az "egy helyben marad" kifejezés.

Például ha a Naprendszer a vonatkoztatási rendszered (a Nap az origó, a tengelyirányokat meg mondjuk giroszkóppal tartod), akkor ha a helikoptered egy helyben áll, akkor a Föld elfordul és kimozdul alóla 12 óra alatt.

> (általában olyat választasz, amely jó közelítéssel inerciarendszer, és igazak benne Newton törvényei)

Persze ezt csak az általad vizsgált mozgástól kell elvárnod, nem minden mozgástól.