A természetben az egyetlen szabályos forma a kerek/gömb? Vajon van ennek valami jelentősége? És vajon mi az oka?

Azonos térfogatú szabályos testek közül közül a gömbnek legkisebb a felülete. A természet takarékos. Legkisebb sejthártya egy egysejtűnél, ha ez a legfontosabb. Persze nem mindig ez. De elég gyakoriak a gömb alakú egysejtűek.

A bolygóknál más az ok, az már előttem leírták. Ott a tengely körüli forgás is bejátszik.

- - - -

Dehogy nem ismeri a természet a szimmetriát. Sőt a magasabb matematikát is "ismeri":

[link]

"Tökéletes gömb gyakori a természetben? Kérlek mesélj még."

Nos, a tökéletes geometriai alak elméleti, egyáltalán nem létezik, nem csak élő anyagban, egyáltalán.

Viszont tényleg sok folyamat "törekszik rá".

A súlytalanságban lebegő vízcseppet a felületi feszültség húzza gömbbé, a bolygókat a gravitáció, a pozsgás növényeket a legkisebb felület révén a legkisebb folyadékvesztés célja stb.

"A természet nem ismeri az egyenest és a szimmetriát."

A fény egyenes vonalban terjed. A kristályszerkezetek erősen szimmetrikusak, ész szintén egyenes vonalak határolják. A csigaház spirálvonalat követ, csakúgy, mint a spirálgalaxisok karjai vagy a légköri ciklonok. A méhkaptár hatszögekből áll. A jégvirág, hópehely fraktálalakzatot rajzol . A természetben sok szabályos alakzat felbukkan.

De, ismeri.

Csak Te vagy tájékozatlan.

Már megint az a fránya emberi gondolkodás: Jelentősége van..., a természet nem ismeri..., stb...

Ne magunkból induljunk ki! Az ember keresi az igazságokat, mintázatokat lát és azokhoz gondolatokat társít. A természetben a mintázatok a fizika törvényei miatt olyanok, amilyenek. Nincs semmi köze az ember által kitalált fogalmakhoz, min például a jelentősége valaminek...

Nincs semminek sem jelentősége, nincs semminek sem értelme a természetben, maximum az ember számára. Az, hogy két geometriai mintázat (pl.: gömbök) hasonlítanak egymásra csupán a véletlen műve. Nincs semmi hókuszpókusz abban, hogy két eltérő fizikai jelenség hasonló mintázatokat eredményez. Az embernek meg kell tanulnia kizárni az érzelmeit és a hiedelmeit, emberi fogalmait a valóság megismeréséhez.

Az oka a gömbszerű formáknak megismerhető, de a jelentősége már csak számunkra érdekes.

"Nincs semminek sem jelentősége, nincs semminek sem értelme a természetben, maximum az ember számára."

Míg ez ugyan igaz, azért ne felejtsük el, hogy az evolúcióban céltudatosság nélkül is van célirányosság.

Vagyis, ha egy tulajdonság előnyös, akkor az elterjed, sőt fokozódhat, MINTHA az evolúciónak szándéka mutatna abba az irányba.

Nehéz ezt fogalmakkal megszemélyesítés nélkül, tudatos célratörésre utaló kifejezések nélkül megfogalmazni.

Nem is csak az evolúció esetén.

A súlytalanságban lebegő vízcsepp a felületi feszültség összehúzó hatására az adott térfogathoz tartozó legkisebb felületre "törekszik".

Persze, minden ilyen folyamatnál tudni kell, hogy nincs benne semmi tudatos célirányosság, ezt tudva viszont sokszor mégis kénytelenek vagyunk megmaradni olyan megfogalmazásnál, ami ilyen tudatos szándékra utalna.