...bár igaz, hogy az stopper volt.
Az, hogy egy óra mennyit tévedett egy nap... jó kérdés.
Egyéni beállítással nagyon sokat lehet dobni egy akármilyen vacak vekkeren is, csak kérdés, hogy utána meddig lesz pontos (hőmérséklet, stb).
Galilei felfedezései tették lehetővé a pontos időmérést.
Ő volt az, aki leírta, hogy az inga lengésideje (bizonyos határig) független a kitéréstől. Az inga felhasználásával lehetett megépíteni az első valóban pontos órát.
Természetesen valahogy ellenőrizni is kellett ezeket, erre pedig a távcső (szintén Galilei) adott lehetőséget a Jupiter holdjainak megfigyelésével. Ezek a holdak szabályos időközönként tűntek el a bolygó árnyékában, kiváló lehetőséget biztosítva az órák hitelesítésére.
A pontos megfigyelések azonban egy idő után kimutatták a mégoly pontos kronométerek periodikus késését majd sietését a holdfogyatkozások számított idejéhez képest. Sokáig senkinek sem volt magyarázata erre az érdekes jelenségre, mígnem egy dán csillagász... de ez már egy másik történet, mely elvezetett a fénysebesség megméréséhez.
Gyerek voltam, vasárnapi program volt az összes órát 1-2 percet ide/oda igazítani... Ma hamarabb merül ki egy elem, minthogy ilyenre sor kerülne. Mindenesetre nehezen tudnék elképzelni atomóra pontosságot 1800-ban.
Egyébként a Nap delelése nem teljesen esik egybe a dél fix időben mért időpontjával. Én ugyan nem értem a dolog pontos fizikáját, de az ellipszispályán való mozgás jellegéből adódik valami hézag, ami gyakorlatban azzal járt, hogy táblázatok szerint bizonyos hónapokban pár percent le kellett vonni vagy hozzá kellett adni a napórához. (Pl. szeptemberben 12:02-kor delel a Nap, októberben 12:03-kor, márciusban 11:58-kor valami ilyesmi.) Télen a legrövidebb nap után is úgy van, hogy este már hosszabbodnak a Napok, de reggel még nem kelnek korábban, sőt. Ugye a Föld valós forgása az az, ami idő alatt a csillagos ég körbe fordul, az valami 23 óra 56 perc. A 24 óra az az, amíg a Napot ugyanott látjuk, csak ugye azért több, mert közben "elkeringtünk" odébb. Na most az ellipszispályán az a "24 óra" nem mindig épp 24 óra.
Jó kérdés, hogy 1800-ban, ha percpontosak akartak lenni, akkor egy fix időrendszerhez viszonyítottak, mint ahogy manapság tesszük, vagy valóban azt nézték, mikor delel a Nap.
"vasárnapi program volt az összes órát 1-2 percet ide/oda igazítani..."
Én meg azt csináltam, hogy minden nap beállítottam az óra sebességét. Ezen az órán még volt ilyen lehetőség.
3 nap múlva olyan pontos volt, hogy hónapokig nem kellett állítani (pár másodpercet így is ment ide-oda, de azt már nem lehet beállítani).
Amúgy valami elképesztő, hogy itt bármiféle jó választ simán lepontoznak. Lassan már azon is csodálkozom, hogy lejöttünk a fáról.
Nem értem miért kaptam a leszavazást, láttatok már automatát? 100 ezres óra simán késhet ma is mp-eket naponta. Vagy veszel egy mezei oszcillátor adatlapot (amit kvarcórákban is használnak), az is képes napi 1-2 mp-et késni.
1800-ban szvsz sem igény, sem pénz nem volt mp pontos órára. Svájci órások ilyenkor még sehol nem voltak. Vagy mondjatok olyan fizikai kísérletet a 18. századból, ami ezt a pontosságot igazolná.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!