Milyen kötéseket hoznak létre az apoláris molekulák?

Diszperziósból kiindulva van der Waals kötést - de nem csak sejtbiológiában :). Nem értem honnan jött ez a szűkítés egy általános kölcsönhatásra...no mindegy, szerencséd hogy jó kedvem van, így megválaszolom a kérdésedet:

A van der Waals kölcsönhatás 3 részre bontható:

1. Diszperziós vagy London féle erő: 0 Kelvin fölött a szimmetrikus töltéseloszlású (antipoláris vagy röviden apoláris) molekula töltéseloszlása időben nem állandó, hanem változik. Ennek hullámmechanikai (kvantummechanikai) oka van: a molekula nem statikus képződmény, hanem dinamikus, az elektroneloszlás időről időre antiszimmetrikussá válhat, így elektromos dipólus alakul ki, ami zavarja a szomszédos molekulák - addig még szimmetrikus - eletroneloszlását, ezt hívják perturbációnak.

2. Orientációs (írányított) vagy Keesom féle erő: a dipólusok ellentétes töltésükkel egymás felé fordulnak.

3. Indukciós vagy Debye féle erő: a megfelelően irányított dipólusok - polarizáló hatásuk révén - fokozzák egymás polaritását.

Megjegyzés: teljesen mindegy, hogy egy molekula poláris vagy antipoláris, a London féle erő mindig hat és az a domináns. Sajnos ezt középiskolákban helytelenül közelítik meg: például a HCl poláris molekulák között is - a kvantummechanikai alapon működő - diszperziós erő is jelen van (mint minden molekulák között), erre tevődik rá a permanens (állandó) dipólus-dipólus kölcsönhatás.