Hogy kell értelmezni azt hogy a fekete lyuk mellett lassan telik az idő?

Egy objektum gravitációja mindig meghajlítja maga kórül a téridőt. Minél nagyobb a gravitációs erő, annál jobban. Egy fekete lyuk gravitációja nagyon nagy, itt ez extrém módon érvényesül, plusz a téridő vonszolás is megjeleni a forgása miatt.

Minél közelebb vagy az eseményhorizonthoz, annál jobban "belecsúszol" a téridő görbületébe. Kb úgy érzékeltethető a dolog, mint a doppler effektus esetén.

Aki a szirénázó autóban ül, az úgy érzékeli, hogy a sziréna mindig ugyanolyan hangmagassággal szól. A külső szemlélő számára amíg az autó közeledik, addig magasabbnak tűnik a hang magassága, és gyorsabbnak a frekvenciája. Amikor távolodik, akkor lassabbnak, mélyebbnek.

Aki éppen belecsúszik a lyukba, az a külvilágot gyorsulva érzékeli, a külvilág őt lassulva. A saját idő mindenki számára normálisnak tűnik.

Minél mejjebb vagy a lukban, a téridő annál jobban torzul a kintihez képest, úgymond a történések "frekvenciája" a külső szemlélő számára nagyobbnak tűnik.

Na, remélem, nem bonyolítottam túl, és érthető valamennyire :-)

Definiálsz egymáshoz képest álló rendszereket, majd bármely kettőhöz tudsz definiálni idősebesség arányokat.

Nem teljesen magától értetődő, hogy hogyan lehet ezt kimérni vagy meghatározni, milyen jelenségek kapcsolódnak hozzá.

Mintha egy molnárka vagy egy hal (amely nem tud megállni) akarná meghatározni a folyó két részének a sebességének az arányát. Hát mégis hogyan.

Egymáshoz képest álló rendszerek esetén a frekvenciák eltolódása egy ilyen jelenség: ha a FLY közelében történik valami (az ottani órák szerint) valamekkora periódussal, akor azt te (a saját órádon) más periódussal érzékeled.

Kicsit más mérés, de ugyanerre a számra vezet: odaviszel egy órát, lerakod, vársz, majd visszahozod, összehasonlítod az itteni órákkal. (Itt nyilván a mozgatás meg a satöbbi is számít valamennyit.)

Ennél a pontnál én már elmorfondíroztam, hogy ez valóban egyszerű adott ponti tértulajdonság, vagy tök ugyanaz az idődilatáció, ami fénysebesség közelében haladó testre vonatkozik.

Mert hát tudjuk, a fekete lyuk eseményhorizontjának közelében saccperkábé két féle módon (illetve a kettő szuperpozíciójaként) lehet jelen anyag, vagy fénysebesség közeli körpályán, hogy ne essen be, vagy befelé esve és a gravitációtól fénysebesség közelébe gyorsulva.

Nem tudom, érvényes-e ez a szingularitás közeli idődilatáció "sebesség nélkül", tehát ha lenne ott egy elméleti testünk, ami "dacol" a gravitációval és nem kering, nem zuhan befelé.

"Nem tudom, érvényes-e ez a szingularitás közeli idődilatáció "sebesség nélkül", tehát ha lenne ott egy elméleti testünk, ami "dacol" a gravitációval és nem kering, nem zuhan befelé."

De az eseményhorizont közelében már fénysebességközeli gyorsulás kell ahhoz, hogy egy helyben maradjon. Tehát úgy tűnik, ugyanaz a helyzet, mint fénysebességközeli mozgás esetében a szingularitástól távol.

> fénysebességközeli gyorsulás

Hm.

@5: Nincs sok köze a gravitációs idődilatációnak a sebességekből adódóhoz. Alapvetően és teljesen más a kettő. Kapásból a sebességből adódó szimmetrikus a megfigyelők között, amely szimmetriát az anti-háromszög egyenlőtlenség old fel, a gravitációs nem szimmetrikusan lép fel a megfigyelők között, hanem egyoldalúan.

És persze, ha leverünk egy karót az űr semmijébe, és kikötjük a megfigyelőt hozzá, ami így nem kering és száguldozik a fekete lyukhoz képest, a gravitációs idődilatáció akkor is fellép.