Szerintetek igaza volt Teslának?

A 17. században két fő filozófiai irányzat volt, ami hatással volt a tudományra. Az empirizmus és a racionalizmus. Az empirizmus szerint valós ismeretekre csak tapasztalatok útján lehet szert tenni. A racionalizmus szerint viszont az emberi megismerés alapja a gondolkodás, az igazság megismerése alapvetően nem érzéki, hanem intellektuális folyamat.

A helyzet az, hogy mindkettő igaz, és a mai tudomány ötvözi a kettőt. Kétségtelen, hogy tapasztalatok, megfigyelések nélkül nincs miből levezetni bármiféle ismeretet. Lehet egy gondolatmenet akármilyen mély, komplex, ha nem objektív tényekből indul ki, akkor valóban nem sok köze lesz a valósághoz. Nyilván le lehetne vezetni, hogy milyen társadalmi következményei lennének, ha az ember tojással szaporodna, de hát történetesen nem tojással szaporodik.

De nyilván az intellektuális oldal is fontos. A tudományban volt egy pozitivista irányzat, amely szerint nem kell megértenünk a világ összefüggéseit, elég csak megfelelő mennyiségű tudást megszerezni, és boldogulni fogunk. Nem kell magyarázatot találni, hogy melyik anyagnak miért pont akkora a törésmutatója, sűrűsége, olvadás- és forráspontja amekkora, elég csak megmérni, és ha szükség van rá, ki kell keresni egy táblázatból. No igen, csak ha nem kerestük volna az összefüggéseket, ma nem tudnánk talán annyit az atomokról, talán még mindig nem találtuk volna meg a félvezetőket, és ma nem lenne számítógép.

A gyakorlati és elméleti fizika kéz a kézben jár. Megfigyelünk valamit. Ezekből aztán modelleket állítunk fel, újabb összefüggéseket tárunk fel, majd újra ellenőrizzük ezeket megfigyelésekkel, kísérletekkel.

Tesla bár zseniális koponya volt, de attól tartok ebben egy kicsit tévedett. Ő sokkal inkább volt feltaláló, mint tudós, így kétségtelenül ez határozta meg az álláspontját. Bizonyára sok olyan korabeli elméleti dologról, amit ő tévedésnek tartott, később beigazolódott, hogy helyes következtetések, helyesen írják le a világot. Nyilván voltak hibás hipotézisekből levezetett hibás elméletek is, ez is része a megismerés folyamatának, de elméleti, matematikai, intellektuális oldal nélkül a fizika és úgy általában a tudomány csak félkarú lenne. Leginkább abban tévedett, hogy egy hamis dilemmát állított fel, mint anno a racionalizmus és az empirizmus hívei is, hogy „vagy ez vagy az”. Pedig a helyes megfejtés az az „ez is és az is” lett.

Megemlíteném Edisont, aki a tipikus kísérletező volt, az elméleti alapokban zseniálisan sok ötlettel, de az elmélettel meg is állt az alap vázlati szinten, onnantól nekiállt kísérleti úton keresni a helyes megoldást.

Csak példaként, az izzószálhoz sok száz, ezer alapanyagot próbált ki, míg megtalálta a megfelelőt.

Bizonyos szinten elműködik ez a módszer.

De a tudomány mai bonyolult szintjén az első lépésként mindenképpen, szinte mindenben, mindenhol a nagyon kidolgozott elméleti modell kell kiindulásként.

A kísérletezés és az elméleti modellépítés egymást követő, ismétlődő lépcsők az egyszerűtől a bonyolultig.

Egy felépített elméleti építmény nem légvár, mindenhol erősítik az építőköveit ellenőrző, bizonyító kísérletek, mérések, empirikus adatok.

Persze már ahol erre van lehetőség.

Einstein grav. hullámainak bizonyítására is elég sokat kellett várni. De most megvan, tehát ezt az elméleti téglát is megerősítette a gyakorlati bizonyíték habarcsa.

Tesla sok dologban zseniális ötletember és feltaláló volt, viszont sok témában a fiaskóját éppen a nem elég kidolgozott elméleti alapok illetve a túl korai gyakorlati kísérletbe ültetés okozták.

Az az igazság, hogy Tesla is épített elméleti légvárakat, pontosan a nem elegendő biztos alap miatt.

Aztán a légvár össze is dőlt a kísérletek kudarcával.

#9 " pontosan a nem elegendő biztos alap miatt."

Itt pontosan mire gondolsz?