Mit tart a kvantumfizika részecske ütközésnek, ha a részecskéknek nincs is határozott pozíciójuk?

Ott nem annyira ütközésről beszélnek, inkább kölcsönhatásról.

Ahhoz meg nem kell ütközni.

Kevered a jézuskát a géppuskával. Miért ne lenne a részecskének határozott pozíciója? Csak nem tudjuk pontosan meghatározni.

A hullámfüggvény azt mondja meg, hogy a részecske az adott időpillanatban mekkora valószínűséggel tartózkodik a vizsgált helyen. De ha éppen ott tartózkodik, akkor határozottan ott van.

Itt a pontos megfogalmazást is megtalálod:

[link]

"Mennyire kell közel lenniük egymáshoz, hogy ez megtörténjen?"

Annyira, hogy a hullámfüggvényük alapján statisztikailag (és gyakorlatilag) azonos pozícióba kerülhessenek.

Valami ilyesmi:

[link]

Másodlagos (4-esként feltett) kérdésedre válaszul: Nem létezhet!

Ahol már a magok közti kölcsönhatások és töltés hat abban a távolságban az anyag - antianyag megsemmisítik egymást.

Annál is inkább mivel a proton pozitív az antiproton negatív töltésű így vonzzák is egymást. Az ütközés garantált.

Ugyanez az elektron és pozitron közt is lejátszódik.

Az eredeti kérdésre válaszul:

Attól hogy tudományosan nem tudjuk pontosan megmondani valamiről hogy hol van attól még van valahol, és ha pontosan egymással szemben repül két ilyen akkor ütközni fognak.

Legfeljebb azt nem tudjuk megjósolni hol és mikor, a bizonytalanság miatt.

Emlékszem hogy volt egy olyan kísérlet még a magfizika hőskorában, ahol pont arra figyeltek fel, hogy az aranyfüstre lőtt atomok egy része simán áthaladt, mások eltérültek és néhány visszapattant.

Ebből jöttek rá hogy az atomokhoz képest az atommagok nagyon kicsik viszont az atomtömeg nagy része bennük van.

(Kísérlet nevére nem emlékeztem, majd valaki belinkeli.)

De a lényeg itt a kérdéseddel kapcsolatban, hogy a nagy számok törvénye alapján mindenképpen bekövetkezett ütközés is.

"mindenképpen bekövetkezett ütközés is"

Avagy "kölcsönhatás". :)

"Attól hogy tudományosan nem tudjuk pontosan megmondani valamiről hogy hol van attól még van valahol"

Valójában én is így gondolom (már érveltem is mellette), de ha korrektek akarunk lenni, akkor ez a determinisztikus világkép a sztochasztikussal szemben, és nem tudjuk, melyik igaz. Pl. egy fotonról is elvileg tudhatjuk, hol van, miközben a méretét nem tudjuk definiálni, de még egy elektron méretébe is bele lehetne bonyolódni. (Nem a klasszikus tömeg-energia számítás eredményére gondolok.)

Respect. :)