Van a valószínűségszámításban ilyen tudományos (! ) megközelítés?

De az nem 50%.

Ha van 10 különböző színű golyó, akkor ahhoz hogy te mondjuk a kéket húzzad ki nem 50% esély van. Ezt a kísérletet otthon is el tudod végezni!

Az én hipotézisem, hogy minél többször próbálkozol, annál jobban közelítesz a 10%-hoz. (Persze ha tudod hogy kb. hova tetted vissza a golyót, vagy ha más a fogása a golyónak, az nem számít.)

Vagy mondok egy egyszerűbb kísérletet: Lottózzál. A te logikád szerint 50% az esély hogy vagy megnyered a főnyereményt, vagy nem.

Nincs.

Az 50-50-ezés nem logikus, hanem cinikus.

"De logikusnak tűnik az, hogy 50%-ot mondjunk, hiszen vagy azt húzom, vagy nem, tehát 50-50%"

Lehet, hogy logikusnak tűnik, de nem az. Ugyanis a "kihúzom" és "nem húzom ki" eset nem egyforma. Az, hogy kihúzod, egyféle eredményt adhat, viszont az, hogy nem húzod ki, háromfélét. Vagyis jó csak egyféleképpen lehet, rossz meg háromféleképpen. Nem helyes tehát a megközelítés.

Szerintem meg 50-50.

Bármelyik golyó lehet piros színű.

1 húzás van. Vagy kihúzom, vagy nem.

A következő húzásnál megint vagy-vagy.

Lehet, hogy a sokadik húzásra összességében más eredmény jön, de 1 húzásra akkor is 50%. :D

(ui: Mi van akkor, ha minden golyó mind a 4 színű egyszerre, ameddig nem húzod ki? :D)

A valószínűségeket összeadva 100%-nak kell kijönni, különben értelmetlen.

Ha a pirosnak 50% lenne a valószínűsége, akkor a másik 3 színűnek is 50-50%, összesen 200% ???

Egy tortát bármennyi, bármekkora szeletre felosztasz, az akkor is 1 torta, nem 2.

Szóval nem, nincs olyan tudományos megközelítés.

Ez tök jó, akkor ezek szerint ha kitöltök egy lottószelvényt, 50% eséllyel megnyerem a főnyereményt, hisz vagy összejön, vagy nem!

Ember, te zseni vagy! Megyek is lottózni!

[link]

Nem, ez nem így működik. Mikor azt mondja valaki – mindenféle matematikai háttér nélkül –, hogy 50-50% az esélye, hiszen vagy pirosat húzok vagy nem, akkor valójában azt akarja mondani, hogy csak kétféle lehetséges eset van, vagy pirosat húzok, vagy nem.

De csak ez utóbbi megfogalmazásban – százalékok nélkül – helyes. Valóban két eset van. De mi alapján rendelsz ehhez százalékokat, mi alapján számszerűsíted az egyik és a másik esetet 50-el, mint értékkel? Nyilván nem matematikai alapon. Itt jön be az, hogy a ha különböző esetek vannak, azok nem feltétlenül azonos valószínűséggel következnek be. Hogy milyen eséllyel, annak a kiszámítására való a valószínűségszámítás, és az abból kijövő eredmény az, amivel számot (százalékot) rendelünk a két esethez.

Ugye a valószínűségszámítás kvázi az, mikor megnézzük, hogy nagyon sok eseményt nézünk, és azzal arányosítjuk az adott eseményt. Mondjuk van ezer, vagy egymillió zsákunk, amiből ezer, illetve egymillió ember húz golyót. Nyilván egyik szín sem ragadósabb, mint a másik, így kb. ugyanannyian húznak piros, kék, zöld és sárga golyót. Mondjuk 1 000 000 esetből kb. 250 000 esetben húzzák ki bármelyik színt. Ebből a piros 250 000 esetet jelent (a nem piros viszont ugye a kék, a zöld, a sárga húzások összege, 750 000 eset). Bizonyára érted – hiszen szépen levezetted –, hogy miért lesz 1/4 = 25% a valószínűsége annak, hogy pirosat húzol, és ebből következően miért lesz 3/4 = 75% a valószínűsége, hogy nem pirosat – kéket, zöldet, sárgát – húzol.

Na ez az a matematikai alap, ami alapján a két esethez – pirosat húzok vs. nem húzok pirosat – számokat, százalékokat rendelünk.

Valószínűleg tegnap megártott a sok sör. Olyankor képes vagyok nekimenni minden elméletnek.

Schrödinger macskáját is kinyirtam. :D

De itt a többiek bebizonyitották, hogy nincs igazam. :D