Körmozgásnál a súrlódási erő miért befelé, a kör középpontja felé mutat?

@1: Ez nem ugyanaz a kérdező.

Kérdező: a körmozgás egy folyamatosan gyorsuló mozgás. Merre mutat a gyorsulásvektor? És merre a súrlódás? Így talán már érthető lesz :)

"A súrlódás mindig a sebességvektorral ellentétes"

Egyenes vonalú mozgás esetén.

"a haladás ellen dolgozik"

Gondolj arra, hogy egy tömeg próbál egyenes vonalú egyenletes mozgást végezni. Ha valami kitéríti az egyenes vonalú mozgásból másfelé, ... :)

"Akkor a következő szitut hogy kell elképzelni: halad egy tömegpont egyenes vonalon, a súrlódás a haladás arányával ellentétesen dolgozik. majd egy hangyányit változtat az irányán, és egy majdnem végtelen sugarú körpályán halad tovább (nem végtelen sugarú, tehát nem egyenes úton folytatja!). "

Ha egy (mindegy mekkora sugarú) körpályán (köríven) halad, akkor nem egy hangyányit változtat az irányán, hanem folyamatosan változik a mozgásának iránya, különben nem körívet követne a mozgása. Ha csak egy hangyányit változtatna az irányán, akkor továbbra is egyenes pályán haladna, csak egy hangyányit más irányba, mint előtte.

"Ekkor a súrlódásvektor iránya hirtelen a majdnem végtelen sugarú köröm középpontjába ugrik át?"

Valaminek az iránya nem tud "egy kör középpontjába ugrani", legfeljebb a kör középpontjának irányába mutatni. Ha a mozgása egy köríven történik, akkor egészen biztosan van legalább egy erő (vagy különböző erők eredője), amely a körpályára kényszeríti. Innentől pedig lásd a #2 válaszát.

Én vagyok eltájolva, vagy itt tényleg keveredés van?

A körpályára kényszerítő erő és a súrlódási erő két totál külön dolog.

A súrlódási erő mindig a mozgás irányára ellentétes irányú, a mozgást "fékező" erő.

Ez körmozgás esetén érintő irányú, nem radiális.

#4:

Eh :D Ha egyenletesen mész egy autóval, akkor a súrlódási erő előrefelé mutat, a közegellenállás hátrafelé, összességében zéró eredő erő hat rá.

Ha egy nagyon-nagyon picit balra kanyarodsz, akkor a súrlódási erő egy nagyon-nagyon picit balra-előre fog mutatni, a közegellenállás változatlanul hátrafelé, összességében az eredő erő merőlegesen fog balra mutatni, de nagyon-nagyon-nagyon gyenge lesz.

Ha nincs közegellenállás, akkor amikor egy nagy körön mész a súrlódási erő 0, majd, ha kanyarodsz, akkor megjelenik egy nagyon-nagyon picike erő, merőlegesen balra.

Szóval semmiféle "ugrás" nincs itt.

Fizikapéldákban általában úgy vesszük hogy közegellenállás nincsen, ekkor ha egy autóval balra kanyarodsz, akkor a teljes gyorsulásért a súrlódási erő felel.

(Igen, másfelé mutat a súrlódási erő ha van közegellenállás, meg ha nincs. Ez nem annyira meglepő. Elég csak egy egy nagy szekrényre gondolni, amit tolunk balról, majd tolunk jobbról, de nem tudjuk eltolni. Ekkor a súrlódási erő egyszer jobbra, másszor balra mutat)

@8:

"Ha egyenletesen mész egy autóval, akkor a súrlódási erő előrefelé mutat, a közegellenállás hátrafelé, összességében zéró eredő erő hat rá."

Szegény kérdezőt ne trollkodjuk már össze :D Bár már csak gazdaságossági okokból is tetszene a dolog: haladok az autópályán, szélen, egyenesen, elveszem a lábam a gázról és ugyanúgy gurul tovább az autó bármeddig. Nem rossz, még tempomat sem kell. De hát van, ami túl szép, hogy igaz legyen :D

Mojjo: bocsánat, meg sem fordult a fejemben ilyen gyakorlati helyzet. Én tiszta általános körmozgás, pontszerű tömeg esetben gondolkodtam.

A kérdésben körmozgás szerepelt, mivel semmi nem utalt gyakorlati körpályán haladásra, megmaradtam az alap fizikai mozgásfogalmaknál.

Jelen esetben valóban, a súrlódási erő akadályozza meg, hogy a jármű a mozgáspályáját érintő irányú egyenesen folytassa.

De az lehetne egy sín is, akkor meg a súrlódóerőnek köze nincs a dologhoz.

Az adott esetben egy alkalmi, a körülményekből adódó dolog, hogy a pályán tartó erő éppen a súrlódóerő. Semmiképpen se tekintsük ezt egy általános dolognak körmozgásra!

A kérdezőt is ez a speciális eset zavarta meg.