A fény miért hajlik el a sűrűbb, nehezebben áthatolható közeg felé, pl a gyüjtő lencse középpontja felé?

"A fény miért hajlik el a sűrűbb, nehezebben áthatolható közeg felé"

Amint #1 írta, ez a Fermat-elv.

[link]

"pl a gyüjtő lencse középpontja felé?"

Hoppá, ezzel ne keverjük, ott nem azért megy arra, mert arra sűrűbb, hanem mert a felület áll úgy a beérkező fénysugárhoz. Szóval az a fénysugár nem "akar" a lencse közepe felé hajolni, csupán a felület-geometria adja ezt az irányt. Ha ott egy ugyanilyen szögben álló síküveglap lenne, abba is pont ilyen szögben lépne be a fény.

" pl. 1 milliió lument egy vékony gyüjtő lencse úgy irányváltoztatásra késztet mint pl. 100 lument?"

Hát amíg az energia kevesebb, mint ami szerkezetváltozást, mondjuk megolvadást okoz, addig igen.

Viszont az nem hülyeség, hogy a fénytörés energia-függő, csak nem így. A különböző hullámhosszok (színek és a hullámhosszal eltérő energiaszintek is) eltérően törnek meg.

"Hogy gondolod hogy az egyik pontból elakar jutni a másikba? Nem csak egyszerűe áramlik előre, céltalanul?"

De, viszont követi a legkisebb energiaszükséglet útját. Tudom, hogy rossz hasonlat, de a tűzben tartott vasrúd másik vége sem azért melegszik át, mert a hőenergia tudja, hogy ott hidegebb és oda kell menni.

A Fermat-s magyarázaton kívül létezik Huygens-es magyarázat is:

> hu.wikipedia.org/wiki/Törés_(hullám)#Magyar.C3.A1zata

Ez működik klasszikus vízhullámokra is, ha valamiért helyfüggő lenne a terjedési sebesség (talán a víz magassága ilyen)?

Szimpla törés (poháron nézel át, akármi) esetén ugyanazt adja, mint a Fermat-elv. Sok jelenségnél viszont csak az működik.

Valahogy így:

> physics.usyd.edu.au/teach_res/mp/doc/wm_refraction_files/image022.gif

a jobb oldali részen lassabban haladnak a hullámok, kisebb a hullámhossz.

Ha feltételezed hogy a közeghatáron a periódushossz ugyanakkora mindkét féltérre (ez következik abból, hogy a közeghatár ugyanaz mindkét féltérre), akkor azonnal adódik a törvény.

Ez persze csak végtelen vastag fénysugárra működik, véges vastag fénysugár (pl vízfelszín) eleve nem is haladhatna egyenesen.