A tudomány mivel magyarázza ezt?

1. Busz

Valóban akkor kapnál pontos képet, ha minden alkalommal lejegyeznéd, hogy mikor értél ki és mikor érkezett a busz. Ha valóban véletlenszerűen indulsz, akkor kb. a követési távolság fele lesz a várakozási idő.

Az emlékezet nagyon tud torzítani. Ha valaki véletlenül azt figyeli meg, hogy egy nap kétszer is ##:23 volt az órán, akkor ez a 23-as szám kiemelkedik az emlékezetében. Utána mindenhol 23-asokat fog látni. Mert egy nap vagy 30-szor megnézi az óráját, szinte nem is tudatosan. Ha nem ##:23 van, akkor el is felejti, de ha igen, akkor húz egy strigulát. Vagy ha megy a buszon, lát házszámokat. Ha nem 23-as házszám van, akkor továbbsiklik a tekintete, de a 23-as számnál megakad, az élmény hirtelen tudatossá válik. Valóban az lesz az !élménye!, hogy mindenhol 23-asokat lát, a hozzászólások számánál, az időjárás előrejelzésnél, a vízóra állásnál. Egyszerűen nincs tudatában annak, hogy hány ezer számpáros közül szúrja ki a 23-asokat.

Még egy feltételezésed van, ami koránt sem biztos, hogy igaz. Az, hogy te véletlenszerű időpontban indulsz el. Pedig valószínű, hogy nem. Lehet, hogy ha tudatosan nem is, de tudat alatt nagyjából tudod, mikor érkeznek a buszok. Hogy mikor indulsz el, az nem teljesen véletlen, az agy nem csak úgy gondol egyet, hogy ideje készülődni, hanem ebbe belejátszik, hogy sejti mikor jön a busz, a szemed sarkából látja az órát, vagy a belső órára hagyatkozik, és a kettő együtt hozza meg a döntést, hogy indulj. Csak éppen rosszul saccolja meg a készülődéshez szükséges időt. Vagy mivel annyit mantráztad magadban, hogy mindig lekésed a buszt, eleve úgy időzíti a „na induljunk” gondolatot, hogy tényleg lekésd a buszt.

2. ZH

Ha minden kérdésnél két válasz közül lehet választani, akkor 50% az esélye, hogy 50%-nál rosszabb eredményt érsz el.

Ha minden kérdésnél négy válasz közül lehet választani, akkor 50% az esélye, hogy 25%-nál rosszabb eredményt érsz el.

Ha minden kérdésnél nyolc válasz közül lehet választani, akkor 50% az esélye, hogy 12,5%-nál rosszabb eredményt érsz el.

Minél több választási lehetőség van, annál kisebb az esély, hogy 50%-nál jobb eredményt érsz el.

Gondolj bele, ha pénzérmét dobálsz, akkor elég nagy az esély – 50% –, hogy legalább a dobások fele fej lesz. Ha viszont kockát dobálsz, akkor elég kicsi az esélye, hogy a dobások felében 6-ost dobsz. Viszont ha „gondolj egy számra 1 és 1000 között” játékot játszol, akkor meg szinte elhanyagolható az esélye annak, hogy az esetek felében elsőre eltalálod a másik által gondolt számot.

Illetve ha kettőnél több választási lehetőség van, akkor minél több kérdés van, annál kisebb az esélye, hogy 50%-nál jobb eredményt érsz el.

Ha kétszer dobsz dobókockával, akkor:

0 hatost dobtál (0%-os eredmény): 25/36 = 69,44%

1 hatost dobtál (50%-os eredmény): 10/36 = 27,77%

2 hatost dobtál (100%-os eredmény): 1/36 = 2,777%

50%-os, vagy jobb eredmény: 11/36 = 30,55%

Ha viszont négyszer dobsz, akkor:

0 hatost dobtál (0%-os eredmény): 625/1296 = 48,22%

1 hatost dobtál (25%-os ererdmény): 500/1296 = 38,58%

2 hatost dobtál (50%-os eredmény): 150/1296 = 11,57%

3 hatost dobtál (75%-os eredmény): 20/1296 = 1,543%

4 hatost dobtál (100%-os eredmény): 1/1296 = 0,077%

50%-os, vagy jobb eredmény: 171/1296 = 13,19%

Ha ZH-ra jársz, az azt jelenti, hogy egyetemista vagy. Csak kell legyen valami halvány emléked a valószínűségszámításról.

~ ~ ~

> Miért nem az volt, hogy találomra karikázok, aztán 2/3/4/5?

Amiért nem az van, hogy a lottó véletlenszerűen beikszelsz 5 számot, és nem azonos valószínűséggel lesz 2/3/4/5 találatod.

Érdekes. Én nem random szoktam kimenni a buszhoz, hanem megnézem a menetrendet, és nem szokott elhúzni az orrom előtt. Én is Pesten vagyok.

A dolgozatokat is többnyire nem random módon írtam meg, hogy hátha bejön, hanem próbáltam tanulni.

Nőj fel, szeirntem az lesz a megoldás.

És a tudomány magyarázata: apofénia. Amikor mintákat látsz ott, ahol nincsenek.

"Holott pont lekésni vagy pont odaérni, ugyan annyi. "

Nem, ne ugyanannyi. A "pont lekésem" minden pillanatot takar, amikor a buszmegálló felé sétálva-futva már látod a buszt. Az jóval hosszabb idő, mint amikor pont eléred.

A másik meg, a Murphy-törvények szubjektív alapja.

Simán csak a peches eseteket jegyzed meg, míg amikor nem történnek meg, azt nem jegyzed meg, mint mázlit, csupán természetesnek veszed.

És még ehhez hozzájön, hogy a statisztika csak nagyon nagy számok esetén kiegyenlített.

"Olyanra meg még mindig nem emlékszem, hogy kimegyek és egymás után 4-5 alkalommal pont jön a busz."

Várjál, különbséget teszel aközött hogy pont jön a busz, várni kell rá vagy hogy elmegy előtted? Mert ez úgy hangzik mintha az utolsó pillanatban indulnál el... A busz nem tartja pontosan a menetrendet, az időpontok tájékoztató jellegűek...

"Van 10 kérdés, két választási lehetőség kérdésenként."

Nem meglepő módon nem úgy találják ki a tesztek ponthatárait hogy mindenféle random kitöltéssel át lehessen menni. Még csak az hiányozna hogy olyan embereket képezzenek akik pénzfeldobással döntenek...

Busz: amit te vársz, az azonos eloszlású buszjárat és azonos eloszlású buszhoz érkezés esetén a várakozás idejének is azonos eloszlásúnak kell lenni. Ez igaz. Tehát feladat: bizonyítsd be, hogy mindkét feltétel teljesül. Mert ha mégse, elég természetes a tapasztalatod.

ZH. Nyilván azt várod, hogy az összes bekarikázás esetén 50% legyen az eredmény. Ez feltételezi, hogy a tanár mindig szigorúan így állítja össze a tesztet. Ez azonban nem igaz, a tanár e követelményt nem teljesíti. Továbbá - mint mások is említették - az 50% eredmény minden értelmes tanárnál elégtelent eredményez.

És végül még egy megjegyzés. A kockadobásnál ideális esetben 1/6 valószínűséggel jön ki a hatos (vagy egy másik szám). Azonban senki sem fogja garantálni neked, hogy az első ezerben nem lesz hatos. Ilyen a valószínűség. Ha azt az időmennyiséget mind a téma megismerésére fordítottad volna, nagy valószínűséggel nem tetted volna fel a kérdést.

Már mindkét kérdésedet elég alaposan kivesézték neked, de a ZH-k esetében még valamit szeretnék hozzátenni. Ha tanár lennék, és ilyen tesztet íratnék (nem lennék, és ha igen, sem ilyen tesztet írtanék, de tegyük fel), mindenképpen lennének a kérdések között nyilvánvalóan nehezebbek és könnyebbek is. Mondjuk 10 kérdésből kettő alig több egy kis behelyetesítésnél, hat-hét átlagos, és egy-kettő nehezebb, hogy csak azok tudják megcsinálni, akik tényleg értik az anyagot, nem csak bemagolták a képletet anélkül, hogy értenék, mi van mögötte. Esetleg egy kis félrevezetés is lenne benne, hogy a felületesen dolgozók nagy magabiztossággal megjelöljék a helytelen választ. Ezzel elég jól ki lehet szűrni a találomra karikázókat: Ha valaki a könnyű kérdések közül csak egyiket tudja, de mindkét nehézre megadta a helyes választ, az átlagosokra nagyjából jól válaszolt, akkor megsejtem, hogy ez csak tippelt, és (akár valamilyen mondvacsinált indokkal is) nem engedem át, póton pedig letesztelem normális feladatsorral a tudását. Lehet a te tanáraid is ilyen vagy hasonló módszerekkel dolgoznak (vagy bármivel, amit fent említettek).

#18:

Mindenekelőtt, kérlek tanulj meg helyesen írni, hogy hova kell vessző, hova pont, hova egyik sem. Ezenfelül:

" A vèletleneket azèrt hívjátok vèletlennek mert nem tudjátok kiszámítani."

Ez önmagában nem feltétlen igaz. Sokszor ki tudnánk elvben számolni, csak nincs hozzá számítási kapacitásunk (ilyen pl. egy pénzérme feldobása - ha tudod, hogy milyen erővel, sebességgel, magasságban dobtad fel, milyen hőmérsékletű, viszokozitású, mozgású levegőben, meg még ki tudja, mi mindent, akkor meg lehetne jósolni, melyik oldalára esik).

"Akik a megèrzèseikre figyelve èreznek rá ezekre a vèletlenekre (főleg ha rájönnek a hogyanra, azokat meg bolondnak, tudománytalannak, tartjátok."

Ha rájönnek a hogyanra, és el ismondják, és azzal, amit mondtak, megjósolunk valamit, majd ez a jóslat következetesen, hibahatáron belül, és több körülmény között valósnak bizonyul, akkor bizony elismerjük. Mármint oké, volt már rá példa a történelemben, hogy az illetőt kivégeztették, visszavonatták vele a tanait, nem hittek neki, de végeredményben mégiscsak igaza lett, még ha egyesek részéről nem is valami nagy üdvrivalgás közepette.

Ha meg nem jönnek rá a hogyanra, akkor nincs is, amiről beszélni. Mindig kell legyen egy hogyan vagy egy miért, max. nem tudjuk azt.

"Szerintem el vagytok cseszve."

Én meg szeretem a milánóit, mindjárt készítek is. De ennek mi is a köze a kérdéshez?

Én is mindíg lekésem a buszt :/

Lehet el vagy étkozva