Ha vasat reagáltatunk klórral illetve sósavval más-más terméket kapunk. Miért?

Szeretném kiegészíteni #1 válaszát, ami helyes.

Az elemi klórnak rendkívüli az oxidáló ereje (nálánál már csak az elemi fluoré nagyobb), így a vasat fölhúzza +3 oxidációfokra.

Vizes közegben, azaz hidratált állapotban (vízmolekulákkal körülvetten) gyengyül a klór (pontosabban itt már kloridionnak nevezzük) eme oxidáló ereje, így +2 oxidáció fokig tudja a vasat fölhúzni.

"Vizes közegben, azaz hidratált állapotban (vízmolekulákkal körülvetten) gyengyül a klór (pontosabban itt már kloridionnak nevezzük) eme oxidáló ereje, így +2 oxidáció fokig tudja a vasat fölhúzni."

Hülyeséget írtam bocsánat, már régen voltam itt és kiestem a gyakorlatból.

Arról van szó, hogy HCl esetében belép egy új játékos, ami a H+ hidrogén ion, amit az Fe vas (negatívabb standard-potenciálját illetően) elemi hidrogéné redukál, ezzel együtt kétértékű, +2-es vas keletkezik, mert a H+ ion oxidáló ereje kevés ahhoz, hogy +3-ig húzza.

(Levegő oxigénje azonban tovább tudja húzni a vasat fölfelé, ezért van az, hogy az FeCl2 zöld színú oldat levegőn besárgul FeCl3 oldattá.)