Mi tartja egyben a gáz bolygókat, ha nincs is szilárd magjuk?

A gáznak is van tömege, lévén ugyanúgy atomokból, molekulákból, mélyebbre nézve részecskékből áll. És mivel a részecskéknek van tömegük, ezért vonzzák egymást. Pont úgy, ahogy a folyadék részecskéi, a szilárd anyag részecskéi – mondjuk egy kőzetbolygó esetén –, vagy mint a plazma halmazállapotú anyag részecskéi – mint a Nap esetén –, tehát a gravitáció ilyen módon nem függ a halmazállapottól.

Annyi, hogy a szilárd test részecskéit sokkal kisebb erő kell, hogy eltávolítsuk egymástól (fűrészelni nehéz). A folyadéknál kisebb erő kell, a gáznál meg még kisebb erő. Egy kőzetbolygó légkörét könnyen elfújhatja a napszél, ha nincs, vagy kicsi a bolygónak mágneses tere. De ez azért lehet, mert ott egy gázatomot, gázmolekulát sokkal kisebb erő vonz. Egy gázóriásnak sokkal nagyobb a tömege, így sokkal nagyobb erő tartja egybe a bolygót, így sokkal nehezebb eltávolítani egy-egy molekulát, atomot ebből a gázból, nagyobb erő kell hozzá, mint amit a napszél képvisel.

Apró észrevételek:

Nem igazán tudjuk, hogy mi van a gázbolygók belsejében, de amúgy azt sejtik, hogy valahol mélyen, belül azért nekik is van egy érző, szilárd magjuk.

Például: [link] enwp.org/Jupiter#Internal_structure

> „Nem tudtam, hogy az atomoknak is van tömegvonzásuk,…”

Ugye ez kölcsönhatás. Ha például neked nem lenne tömegvonzásod, akkor nem tudnál leesni a Földre, miután felugrasz.