Gyorsabban hűl a sör, ha bevizezve tesszük a mélyhűtőbe?

Mivel a doboz felszínén lévő vizet is meg kell fagyasztani, ezért a sör később hűl le.

Ugyanakkor a meleg sör és rajta a meleg víz párologni fog (a sör környezetében emelkedik a hőmérséklet, a relatív páratartalom csökken, ezért van módja a víznek párologni, majd a levegő lehűl és a hűtő hideg falán kicsapódik a felesleges pára). Ez egy jó hőelvonó rendszer, most már csak az a kérdés, hogy melyik folyamat a domináns... :)

Normál hűtőben nem, mert ott magas a páratartalom, nem jelentős a párolgás. No-Frost hűtőben igen, de kérdés, hogy ez mennyire jelentős.

Feltételezem nem akarod 0 fok alá hűteni a sört, így a "megfagyásáig nem megy 0 fok alá" típusú "fűtőhatás" nem érvényesül.

#2: Há' de nem megfagyasztani akarjuk a sört. A párolgás hőt von el. Ilyen módon a sör mérhetően gyorsabban hűl le. A páratartalom sem olyan nagy a hűtőben, mivel ugye mikor beteszed a sört, eléggé cserélődik benne a levegő. A páratartalom relatíve lassan növekszik a hűtőben, így van ideje hatni a nedvességnek.

Persze a nedvesség hamar lefolyik az üvegen, így jobb, ha papír törlőkendőt nedvesítünk meg, és azt tekerjük a sör köré:

https://www.youtube.com/watch?v=Nf8rKvZWQrY

> A hűtőben párolog a víz? Jézusom, ember... Az inkább pont hogy lehűl.

A kettő viszont nem egymást kizáró jelenség. Gondolj csak a levesre. Az is hűl magában is, pl. hővezetéssel, átadja a hőt a levegőnek, a tányérnak, az meg az asztalnak, stb… De párolog is. Ha fújod, akkor a magasabb páratartamú levegő helyére egy alacsonyabb páratartalmú levegő kerül, ezért jobban képes párologni, és ettől gyorsabban hűl. Az, hogy valami párolog és hűl, nem egymást kizáró jelenségek.

A folyadékok minden hőmérsékleten párolognak. Sőt szilárd anyagok is képesek párologni. (A víz 1°C-on is, de ha jól rémlik a jég is tud párologni, bár erre nem vennék mérget. Viszont irreleváns is, mert nem megfagyasztani akarjuk a sört, hanem lehűteni.) Az anyagban az egyes atomok, molekulák nem egyenletes mozgási energiával rendelkeznek. Folyamatosan lökdösik egymást, meg a közeg – pl. a levegő molekulái – is lökdösik őket. Néha egy-egy atom vagy molekula akkora mozgási energiára tesz szert, hogy kiszakad a folyadékból – vagy szilárd anyagból –, és eltávozik tőle (légneművé válik). Értelemszerűen a visszamaradt folyadék – vagy szilárd anyag – molekuláinak, atomjainak az átlagos mozgási energiája csökken, márpedig ez ekvivalens a hőmérséklettel. Röviden, a párolgás hőt von el, csökkenti az anyag hőmérsékletét.

Hogy közben amúgy a folyadék más módon is veszít a hőmérsékletéből az ebből a szempontból annyiból lényeges, hogy alacsonyabb hőmérsékleten a folyadék kevésbé párolog. De párolog. (A párolgás mértéke ugye függ a hőmérséklettől, a levegő páratartamától, vagy a levegővel érintkező felület nagyságától.) Amíg a vizes papír nélküli sör csak hővezetés útján veszít a hőmérsékletéből, addig a vizes papírral körültekert sör hővezetés és párolgás útján is, ezért hűl gyorsabban.