A Hold sebességének nagysága miért nem nő?
Most a pályalak miatti sebességváltózástól eltekintve, tehát tegyük fel hogy a Hold szabadon esik a Föld körül, de szabadeséskor a test gyorsul, akkor a Hold sebességének a nagysága miért állandó? (az irányának a változásáról tudok, ugye körmozgás, centripetális gyorsulás).
Köszönöm a válaszokat! :)
Hol nő, hol csökken:
Min. pályamenti sebesség: 0,968 km/s
Átl. pályamenti sebesség: 1,022 km/s
Max. pályamenti sebesség: 1,082 km/s
Ahogy kérted, tekintsünk el a pályaalak miatti sebességváltozástól.
A gyorsulás a sebesség változását jelenti. A sebesség egy vektormennyiség, és tud változni anélkül is, hogy a nagysága változna. Az egyenletes körmozgásnál pontosan ez történik. A gyorsulás szó valóban kicsit félrevezető, de ez van.
A Hold adott pillanatban vett sebességének iránya és a rá ható gravitációs erő iránya merőleges egymásra, ezért se nem nő, se nem csökken a sebesség, csak az iránya változik. Ahhoz, hogy egy test sebessége nőjön, a mozgása irányában kell vele erőt közölni. Körpályán keringés esetében ez nem történik meg, mert a gravitációs erő még egészen kicsit se esik egybe a mozgás irányával, hanem mindig merőleges rá. Így nem tud "lökést adni" a testnek, nem tudja növelni a sebességét.
Na jó, de csak az elhajítás pillanatában merőleges a sebesség a gravitációs erőre! Már egy századmásodperc után sem vízszintes a sebesség, és van a gravitáció irányába (=lefele) mutató összetevője.
A Hold azonban olyan gyorsan halad, hogy mire a gravitáció eltérítené a vízszintestől, már annyit haladt, hogy a Föld görbülete miatt ott már az a vízszintes.
Ez amúgy ugyanaz, mint Newton híres ágyúgolyós gondolatkísérlete. Ha olyan gyorsan lövöm ki az ágyúgolyót, hogy egység idő alatt pont annyit görbül alatta a Föld, mint amennyit a golyó esik, akkor az ágyúgolyó soha nem esik le, és körpályára áll: [link]
Nyilván a felszínen a légellenállás miatt ez csak gondolatkísérlet marad, de a Hold messze-messze a légkör felett épp egy ilyen ágyúgolyó.
A lényeg, hogy ha egy erő megváltoztatja egy test sebességét (mint vektormennyiséget!), akkor a test gyorsul. (Sőt a fizikában a negatív gyorsulás is gyorsulás.) Ha az iránya változik, azt is gyorsulásnak hívjuk.
Ahogy fentebb írták, a sebesség nagyságának változása az erő és a pillanatnyi sebesség vektorainak szögétől függ. Ha 90 fok, akkor csak a sebességnek csak az iránya fog változni. (Ld. pl. a műholdak hinta-manőverét, ott a gravitáció irányával nem derékszögű a sebesség, ezért fog nőni a sebességük nagysága.)
Igen, ez a hipotézisem lényege, meg ezt írtam le hogy tudom: vízszintes hajításnál van a gravitációs vonzással egyirányú tényezője a sebességének. És a pongyola megfogalmazásból indultam ki (kb.), hogy folyton esik az ágyúgolyó (vagy hold) csak a Föld "kifordul alóla", de ez akkor is esés, amikor pedig gyorsulnia kellene a testnek (ha azt mondjuk, hogy a végtelenségig esik, közeg-ellenállástól eltekintve).
És mint a kérdés leírásában írtam is, tisztában vagyok hogy van gyorsulás a körmozgásnál, mert a sebesség iránya változik.
"de ez akkor is esés, amikor pedig gyorsulnia kellene a testnek"
Gyorsul is. Csak nem az esés sebessége, hanem az iránya változik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!