Mit gondoltok a molekuláris klónozásról?

Öhm...

"A klónozásnak többfajta módja is létezik, az egyik az ún. molekuláris"

Ugye azt tudod, hogy a molekuláris klónozásnak kb. semmi köze a "hagyományos klónozáshoz? (Onnan kapta a nevét, hogy a kívánt DNS felszaporításával, másolásával jár a folyamat.)

[link]

"ahol vektorral (ami lehet kémiai,fizikai, vagy vírus)"

A vektor konkrétan egy DNS molekula, amibe beépítik a sejtbe bejuttatni kívánt DNS szakaszt. (Az igaz, hogy lehet vírus DNS is.)

"A már célegyenesen beépült idegen DNS sajátjára írja a genom szekvenciáját"

????

"ahol képes kialakítani egy integrálodást biztosító burkot(már pedig képes)"

??????

"ám mikor ép, csupasz egy DNS"

??????

"illetve az állati sejt nem rendelkezik olyan erős sejtmembránnal, hogy ne tudná átszakítani valamilyen vektor."

????????

#4

"Igen, olvass utána."

Ez mire válasz, és minek olvassak utána?

"hiszen általuk képes lebontani a sejtfalat."

Ami azért jó, mert?

"A növények sejtfala sokkal erősebb"

Az állatokénál biztos, mert azoknak nincs sejtfaluk.

"az idegen DNS is proteinburkot nyerjen"

Mármint mikor? Ha vírusban juttatjuk be, akkor nyilván, de egyébként miért is kéne? és honnan vetted ezt?

"ilyen anyagok a kálcium-foszfát, DAEA dext"

A kalcium-foszfátot tudtommal nem szokták vektornak nevezni, bár való igaz, a felületén a DNS megkötődhet, és segítheti a bejutást a sejtekbe (a transzformációt). Ellenben proteinburkot biztos nem csinál. A másikról emlékeim szerint sosem hallottam, ellenben nem is találtam róla semmit, úgyhogy ahhoz nem tudok hozzászólni.

"hogy "transfection vectors" a wikipédia"

[link]

Első mondat.

Plusz:

[link]

[link]

19.2.4. alfejezete

Annyit elismerek, hogy a transfection írnak gy liposome vectorról is. Illetve itt is tágabb értelemben használják a kifejezést:

[link]

De a molekuláris biológiában a vektor kifejezést leggyakrabban magára a hordozó DNS-re szokták használni.

"Valamint csupasz DNS-el kell értelemszerűen dolgozni (naked dns, vagy histon free dns), de még mindig kérdéses, hogy normál körülmények k. hogyan jön létre egy sejtmagjából kiszabadult DNS."

Itt írják le:

[link]

"hogyan jön létre egy sejtmagjából kiszabadult DNS."

Létre már sehogyan nem jön, mert már megvan. Legfeljebb az lehet a kérdés, milyen formában kapjuk meg, vagy hogy hogyan nyerhető ki. Őszintén szólva nem tudom az írásod alapján értelmezni, a fentiek alapján melyikre gondolsz...

#6

"Elnézést, hogy már a harmadik kommentben fejtem ki a következő kérdésedre a választ"

Amit itt írsz, az teljesen rendben van de nem értem, hogy milyen kérdésemre fejtetted ki itt a választ? Egyrészt az előző kommentemben a sok kérdőjel arra utalt, hogy nem tudom értelmezni, mire gondolsz ott (bocsánat ha nem voltam egyértelmű). Másrészt az ottani kérdőjeles részek egyikéhez sem kapcsolódik ez a válasz (legalábbis ha igen, én nem értem, hogyan).

"plazmid DNS-eken kívül még egyéb makromolekulákkal is (oligonukleotidok, RNS, siRNS, fehérje) ezek mind megtalálhatók állati sejtekben."

Valóban (na, ma is tanultam valamit - nem tudtam, hogy erre is használják a transzfekció kifejezést).

"A kérdés az, hogyha elszabadul egy RNS, vagy bármilyen más makromolekula, találkozik a fent említett kémiai reagensekkel, lehetséges a transzfekció emberi sejtekbe is endocitózissal?"

Feltételezem igen, bár nem tudom, mennyire fednek át a DNS és transzfekciónál alkalmazott módszerek.

Itt azt írják, a hosszabb (>25 nt) RNS-ek immunválaszt váltanak ki, szóval élő szervezetben elég esélytelen, hogy ezekkel transzfekció menne végbe:

[link]

Ezen kívül a sejtekben a legtöbb RNS gyorsan lebomlik.

Korábbról: "DAEA dext"

Ez ugye ez akart lenni? (illetve a dextrános verziója)

[link]