Általános iskolában miért tanítják kémia órán a Bohr-féle atommodellt, amikor 100 éve meghaladott, és valótlan képet ad a világról?
A Bohr-féle modell szerint az atom egy kis naprendszerre hasonlít, amiben az elektronok konkrét kis részecskék, amik bolygókhoz hasonló pályákon keringenek a napszerű atommag körül.
Ez olyan fantazmagóriákhoz vezet, mint hogy az Univerzumban a végtelenségig találhatunk egyre kisebb és kisebb részecskéket, amik nem mások, mint a makrovilág kicsinyített másai. Pl. még régebben olvastam valami elmélkedést, hogy az elektronokon is lehetnek kis élőlények, kontinensek stb. Ez természetesen egy tudománytalan elképzelés.
Az elektronok valójában hullámtermészetűek. Csak atompályákat, térrészeket tudunk meghatározni, amiken belül az elektron 90% valószínűséggel megtalálható.
Nem azt mondom, hogy mindenkit kvantummechanika-szakértővé kell képezni 12 évesen, de azért mégiscsak ezt az atommodelt kéne egyszerűbben bemutatni nekik a Bohr-féle helyett.
#11,12:
Nem tudom ti hogy vagytok vele, de én érzek némi különbséget egy ma is lényegében egyeduralkodó, számításokra alkalmas modell (Newton mechanika/gravitáció), és egy tisztán kvalitatív leírás (Bohr modell) között.
Mondjuk annyit, ami elegendő ahhoz, hogy az első oktatásával ne lehessen a másodikat indokolni.
A newtoni mechanika, a gravitáció és a hatás-ellenhatás oktatásából remélem nem következik hogy láthatatlan rózsaszín unikornisokat is kelljen tanítani. (Valami ilyesmit próbáltok indokolni.. de szerintem az állítás nem igaz..)
Amikor nulla tudásról kell valamit tanítani, akkor nem lehet mindent a szerencsétlen gyerek nyakába vágni. A tudást adagolni kell, például egyre bonyolultabb modellek formájában.
Erre remekül alkalmasak a tudomány fejlődését követő egyre bonyolultabb modellek és elméletek.
Természetesen nem fognak olyan tanítani ,ami kompletten nem igaz, csupán majd szép lassan kiderül, hogy amit eddig tud, az csupán a felszín, bevezető "vázlat", amire majd a bonyolultabb tudást építeni lehet.
Kisiskolásnak tökéletesen elég, hogy a víz 100 fokon forr, majd később jöhet a bővítés, hogy ez csak légköri nyomáson igaz.
Ez közel sem olyan színtiszta "átverés", mint a húsvéti nyuszi, a télapó, a gyereket hozó gólya, mégis, bizonyos korban azok is ideálisak a célra, attól sem fog a gyerek lelki törést szenvedni, amikor kiderül, hogy nem úgy van. :)
A folyamatos megértés céljára mindenképpen praktikusabb egy olyan modellkép, ami az adott tudásszinthez passzol, aztán majd később lehet lépésenként mélyebbre merülni, mintha helyből odazúdítanánk az egészet, az csak káoszt szül, nem megértést.
Nézd kérdező, akiből nyelvész lesz, vagy informatikus lesz, vagy műbútorasztalos, vagy gázszerelő lesz, annak ez a Bohr-féle atommodell éppen elegendő.
Még azt sem kell neki tudnia, hogy az s meg a d pályák alakja eltér.
Dq, abban egyetértek, hogy amit egy szakértő mond, azt te homályos zagyválásnak érzed. Ez attól van, hogy nincsenek ismereteid a tanítás módszertanáról, de úgy képzeled, számodra ez anélkül is nyilvánvaló. Ahogy ezt kellő, de teljesen megalapozatlan magabiztossággal később elő is adod. A homály eloszlatására a tanulás a legkézenfekvőbb. Ezt javaslom neked is.
Amint itt már elhangzott, a fizikai valóságot modellek írják le. Egy modelltől elvárható, hogy világos, (kellő ismeretekkel) áttekinthető, és ellentmondásmentes legyen. Azonban nincsenek univerzális modellek. Nem azért, mert nem lennénk képesek ilyen alkotni, hanem azért, mert nem célszerű. A világban a természetes állapot az, hogy a csecsemő megszületik nulla fizikatudással (azt se tudja, mi a modell), majd apránként megtanulja, és esetleg Nobel díjas fizikaprofesszor lesz. Ezért jó, ha a tanulás folyamán a modell áttekinthető.
Az iskola ezt az elvet követi. Elmond a fizika egy jelenségéről egy „ökölszabályt”, amelyben szereplő fogalmakat másutt már megtanította. Ez az „ökölszabály” kellő távolságból igaz, csak lehet pontosítani. Amikor a diák megismerkedik egyéb, mélyebb fogalmakkal, akkor ugyanezt el lehet mondani pontosabban. Végül pedig, az egyetemeken elemi követelmény a szabatos, az aktuális tudományos álláspont szerinti modell megismerése, viszonya egyéb modellekhez.
Csak éppen emberek nagy tömege – minthogy halvány fogalma sincs a pedagógiáról – úgy képzeli, ő pontosan tudja, miképpen kell tanítani, és amellett, hogy hülyének nézi a pedagógiai módszertannal foglalkozókat, kiválóan képes egy gyerektől örökre levenni a tanuláshoz való motivációt. Ekkor jön az „én jót akartam”. Nem! A pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve. Aki jót akar, képes felmérni önnön határait, és nem avatkozik olyanba, amihez nem ért. Különösen nem oktatási céllal.
Ebből a megközelítésből nem merném azt mondani, hogy a newtoni fizikát meghaladták. Helyette azt mondom, kiderült, hogy a newtoni fizika értelmezési tartománya nem végtelen (tehát nem abszolút modell), hanem alulról behatárolt. A mikrovilágban nem ez, hanem a kvantumfizikai modell érvényes. Ezért használunk a valóság leírására sokféle modellt.
"Dq, abban egyetértek, hogy amit egy szakértő mond, azt te homályos zagyválásnak érzed. Ez attól van, hogy nincsenek ismereteid a tanítás módszertanáról, de úgy képzeled, számodra ez anélkül is nyilvánvaló. "
Taps.
dq (#13)
"egy tisztán kvalitatív leírás (Bohr modell)"
A Bohr-modell miért is tisztán kvalitatív leírás?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!