El tudnád magyarázni nekem érthetően, a lehető legegyszerűbben, de azért részletesen az EKG működését, létrejöttének alapjait?
Feszültség mérők mérik több ponton a mellkasunk bőrén keresztül a feszültséget, ami a szívműködésből származik.
A mért feszültségeket grafikonon ábrázolják.
A változásokból és a ritmusból sok mindent meg lehet látni, sok betegségre lehet következtetni.
Kezdjük egy kicsit az alapoktól.
A szív izomsejtekből épül fel ( jórészt) melyek kissé különböznek a vázizom sejtjeitől ( ezért szívizomsejt a megnevezésük - nagy megdöbbenésre !)Működésük közben minden egyes sejtben ionáramok indulnak meg a membrán két oldaláról kifelé - befelé. Az ionáramok változása elektromos potenciált kelt, ami igen kicsi, de mivel elég sok szívizomsejt vesz benne részt, mérhető elektromos potenciált hoz létre, ez millivolt nagyságrendű, megfelelően érzékeny berendezéssel mérhető.
A szív működése során az egyes sejtek meghatározott sorrendben húzódnak össze ( azaz keltenek elektromos potenciált). Ezt a folyamatot a szív saját ingerképző rendszere indítja meg és vezérli.
Először is a fő ingerképző helyről a sinuscsomóból kiindul egy spontán keletkező ingerület, mely hullámszerűen ráterjed a pitvarok izomsejtjeire, azokat ingerületbe hozza. Mivel ennek az ingerületnek nagysága van, valamint iránya is, ezért mint egy vektort képezzük le, és ingerületi vektornak nevezzük. A keletkezett vektor ( ingerületi frontnak is nevezhetjük, hiszen több vektor alkotja....) Az ingerületi front ráterjed a pitvarokra, s mivel a pitvarok fala vékony, kevés izomsejt van relatíve benne, egy kis elektromos potenciált hoz létre, mely az EKG-n egy pici pozitív elektromos kilengést kelt, ez a P hullám, ami a pitvarok aktivitását tükrözi. Az ingerületi front a pitvarokról megpróbál a kamrák sejtjeire ráterjedni, de beleütközik a pitvarok és kamrák közti kötőszövetes "lemez"-be, ami viszont elektromosan szigetel. Egy helyen lehet átjutni rajta, az AV csomón, ami ezen keresztül megy, és elektromosan vezet. Mivel az itt lévő sejtek egy kicsit lassabban vezetik az ingerületet, a front kicsit belassul, az EKG-n egy izoelektromos vonal keletkezik (PQ szakasz). Ezt követően az AV csomóból egy speciális pálya ( His köteg ill Tawara szárak) a két kamrára igen gyorsan rávezeti az ingerületi frontot, s a két kamra egyszerre ingerületbe kerül. Mivel a kamrák izomtömege nagy, ezért nagy elektromos potenciálváltozás jön létre, ez az EKG-n mint QRS komlexus mutatkozik, ez a legnagyobb hullám. Az ingerület végigfut a kamrák izomzatán, majd "alulról" beleütközik a szigetelőlemezbe ( anulus fibrosus - nem írtam az előbb, ezt így hívják) és egyszerűen mivel előre nem tud menni, hátrafelé pedig nem mehet, kialszik. Ekkor az EKG-n megint egy vízszintes vonalat látunk, hiszen nincs potenciálváltozás. ( ez a ST szakasz) Ezt követően a szívizomsejtekben olyan ionáramok jönnek létre, melyek visszaállítják a szívizomsejtek eredeti nyugalmi ionegyensúlyát ( ez a repolarizáció) ez az EKG-n megint egy hullámot hoz létre, ez a T hullám. Majd kezdődhet minden elölről.
Nagyon dióhéjban.
https://www.youtube.com/watch?v=RYZ4daFwMa8
Ez a videó egy kicsit szemléletesebben mutatja meg amit fentebb leírtam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!