Az emberi sejtek rendelkeznek olyan védekező képességgel ami abból áll ha valami mutációkat okozó anyag kerül a szervezetbe akkor elkezdik növelni azoknak az enzimeknek a szintjét amik a mutációkat javítják ki?

Nem hinném.

A hibás DNS szakasz indítja be ezeknek a javító fehérjéknek az expresszióját, azzal viszont nem függ össze, hogy mi okozza a DNS hibáját. Nem mutációra kell itt gondolni egyébként, hanem arra, amikor a DNS elveszíti a "normális" kémiai jellegét, például nem jól párosodnak a bázisok, vagy kémiailag módosulnak.

Valóban működik egy ún. repair mechanizmus, mely a hibás (mutáns) dns szakaszokat javítja ki. Ez nyilván megfelelő enzimekkel történik, de nem tuudom elképzelni, hogy ezen enzimek mennyisége megnövekedne akkor, amikor mutagén anyag jut a szervezetbe.

Az "öreg hiba" a szövegértéseddel van, ui. én nem azt vontam kétségbe, hogy a bekövetkezett genetikai hiba stimulálná a repair mechanizmust, hanem azt, hogy a szervezetbe bejutó mutagén anyagok. Ha alaposabban elolvasod válaszom, akkor ez világossá válik számodra is. Egyébként az eredeti kérdés is erre vonatkozott.

Állandóan fennáll a lehetőség, hogy más élőlények DNS-e kerüljön szervezetünkbe. Az MTA Molekuláris Medicina Kutatócsoport, az ELTE, a Semmelweis Egyetem és a Szent István Egyetem kutatói külföldi munkatársaikkal közösen vizsgálták. Az eredmények azt mutatják, hogy az élelemből származó DNS egy része nemcsak, hogy el tudja kerülni a lebontást az emésztés során, de nagy darabok, akár gének is épek maradhatnak. Vagyis át kell értékelnünk a nukleinsavak lebontásából és felszívódásáról alkotott elképzeléseket. Ez több kérdést is felvet. Mi lesz az épen maradt DNS sorsa? Bekerülhet a fogyasztó szervezet saját sejtjeibe vagy mikroflórájának sejtjeibe, esetleg beépülhet azok genomjába? Ha igen, akkor az idegen DNS beépülése előnyhöz juttatja a sejtet, amely felvette, vagy épp ellenkezőleg, káros mutációt okoz benne?