Létezik véletlen, vagy csak annyit jelent, hogy túl magas nekem?

Kétféle véletlen létezik. Persze egy determinisztikus világképben csak az egyiket ismertük. Véletlen az, amiről nem tudsz előzetesen vélekedni. A kockadobás véletlen. De azért az, mert nem ismert minden paraméter. Ha tudnánk, hogy pontosan milyen pozícióban kerül ki a dobó kezéből, milyen a sebessége, fordulata, hogy mozog a levegő, milyen az asztal pontos felülete, akkor meg tudnánk mondani, hogy a kocka melyik oldalán fog megállni. De azért nem tudjuk megmondani, mert az sok millió-milliárd adattal leírható információ nem áll a rendelkezésünkre. Persze van matematikai apparátus, amivel ez a véletlen is leírható valamilyen szinten, ez a valószínűségszámítás.

A kvantummechanika véletlene azért más egy kicsit, mert ott fizikai törvény teszi lehetetlenné, hogy mondjuk egy részecske összes tulajdonságát ismerjük (Heisenberg-féle határozatlansági reláció). Bizonyos mérésekből az a kérdés is megkapargatható, hogy egy véletlen valódi véletlen-e, vagy sok-sok ok együttesének eleve meghatározott végeredménye. Az ilyen jellegű kísérletek azt sugallják, hogy bizonyos jelenségek nem az összetettségük miatt véletlenszerűek.

> Minden, ami megtörténik, egy logikailag visszavezethető út termékének kell lennie, különben meg sem történhetne.

Igen, ha a világ determinisztikus jelenségekből épül csak fel, akkor ez kétségtelenül igaz. De pont a kvantumfizika az, ami miatt a determinisztikus világképet kvázi el kellett vetni. Nem paradoxon az, amire rákérdezel, csak abban az esetben, ha feltételezed, hogy a világ kizárólag determinisztikus módon működik, minden egy szigorú, elvileg pontosan leírható ok-okozati láncra fűzhető. Úgy tűnik a világunk nem ilyen, még ha a makroméretű folyamatokban ilyennek is tűnik.

"Az én szótáramból hiányzik ez a szó, hogy szerencse, fiatal barátom, legföljebb a különböző tényezők kedvező találkozásáról lehet szó, ami az események ránk nézve előnyös alakulást idéz elő"

OBI-WAN KENOBI

Különös dolog a véletlen. De pusztán azért, mert különösnek akarjuk látni. Önkéntelenül. Ez nem véletlen, ezt szoktuk meg, hiszen ez történik a mindennapjainkban, tapasztalásainkban.

A mikrovilág azonban más. Más?

A makrovilágot determinisztikusnak tekintjük és azt mondjuk, a véletlen ott attól van, hogy nem ismerjük az összes kezdeti feltételét a(z oksági rendszerben működő) folyamatnak.

A mikrovilágban azonban nem ennek ellentétét állítjuk. Nem azt mondjuk, hogy ott nincs determinizmus, nincs oksági összefüggés. Ott azt mondjuk, nem megismerhető. Ez azért más. Nem megismerhető, mert nem megtapasztalható, nem kimérhető. A mérés kölcsönhatás. A makrovilágban a mérleg nem befolyásolja a test súlyát. A sebességmérő a sebességét. A mikrovilágban a mérőeszköz befolyásolja. A foton anyagtermészetét mutatja egy adott mérés során. Ugyanez a foton hullámtermészetéről számol be egy másik mérésnél. Az egy dolog, hogy valószínűségekkel számolunk, hiszen modellünk így tükrözi a valóságot. A véletlen azonban itt is azon múlik, hogy nem ismerjük (és itt elvileg nem is ismerhetjük meg) a szükséges információkat.

A Heisenberg reláció is azt mondja, egyidejűleg „nem

ismerhetjük meg”. Mi ebben a véletlen?

Az információt a tudatunk dolgozza fel, de ehhez oda el kell juttatni az információt. Ez az érzékszerveinken át történik. Mi makroméretűek vagyunk, ebben a világban az információgyűjtés (mérés – kölcsönhatás) nem befolyásolja az eredeti (mért) tulajdonságot. Marad ugyanabban a sajátállapotban. A véletlent itt a folyamat nem minden elemének ismereteként írjuk le. A mikrovilágot nem tudjuk észlelni, érzékelni, ezért közvetítőeszközöket használunk. Ez lényegében egy információs csatorna, ahol a mikrovilág jelenségeit addig transzformáljuk, míg érzékelni tudjuk. Aztán állítunk valamit. A mikrovilágban a mérés kölcsönhatás, amely gyakran megváltoztatja a mérendő sajátállapotát. Ezt a szabályt ismerjük, így következtetünk az eredetire. A különbség annyi, az előbbit direkt ismerhetjük meg, ezt meg csak eszközökön keresztül. Az előbbiben a mérendő nem változik a méréstől, itt igen. De nem látok olyan különbséget, amikor ugyanabból kiindulva, minden másban azonos feltétel mellett más folyamat zajlik le. Csak olyant látok, hogy – jól definiált módon befolyásoltuk, ettől lett más. A mélyére nézve: hol itt az indeterminizmus?

"nem látok olyan különbséget, amikor ugyanabból kiindulva, minden másban azonos feltétel mellett más folyamat zajlik le."

Ezért kellene utánanézni, mielőtt leírod a SAJÁT sejtéseidet.

Ezzel szemben a tudomány azt mondja, hogy ott IGAZI véletlen van. Nem csak azért, mert nem látjuk jól, és nem csak azért, mert kölcsönhatunk vele.

És hogy hogy jelentkezik ez a véletlen?

Ha pl. megmérsz egy értéket (mondjuk egy elektron spinjét), akkor az adott eséllyel ennyi lesz, adott eséllyel amannyi.

Semmilyen módon nem lehet egyesével megmondani, hogy konkrétan az adott elektronnak mennyi lesz. Akkor sem, ha mindenki azonos állapotból indult.

Igen, mert amikor ezt a szót kitalálták, még nem ismertük a kétfajta esemény közötti különbséget.

Az eredeti jelentés: véletlen az, amit nem tudsz előre megmondani.

Ehhez képest ma kétfajta véletlent különböztetünk meg:

- amit TÉNYLEG nem lehet előre megmondani sehogy sem,

- és amit meg lehetne mondani, ha rászánnád a szükséges technikát, de nem szánod rá, és CSAK ezért nem tudod megmondani.

NEM, nem tudnánk.

Pont erről van szó a kvantummechanikai véletlenben.