Létezik véletlen, vagy csak annyit jelent, hogy túl magas nekem?

Talán azért túl magas, mert nem gondolsz bele.

Előbb vegyük a makrovilágot, abban is a szokásos kockadobást. Ez a valószínűség fogalmának klasszikus bevezetése. Azt mondjuk, a dobókocka véletlenszerűen esik egy számra. Ez igaz. De ez azt is jelenti, hogy nem tudjuk megmondani előre pontosan. Miért nem? Nem működnek a természettörvények? De igen, csak nem tudjuk mind számba venni. Ahhoz, hogy hatot dobj, a kockát meghatározott pozícióban kell tartani. Meghatározott erővel és pörgetéssel dobni. Ha ezeket mindt be tudod tartani, mindig hatost dobsz. De nem tudod, hogyan tartsd a kockát, nem tudod, mekkorát kell lendíteni, és a karod nem tud előre megmondott erejű forgást produkálni. Tehát a törvények működnek, a dolog kiszámítható, csak nem ismerjük az adatokat hozzá. Ilyen helyzetekben a véletlen azt jelenti, hogy a törvényszerűen bekövetkező állapot kiszámításához nincs elég tudásunk, vagy adatunk.

A mikrovilág egy más problémakör. Ott az a gond, hogy az érzékelést a szemünk (fülünk stb.) küldi az agynak, de mi nem tudunk érzékelni, ezért beiktatunk egy csomó eszközt a jel felnagyításához (lásd szemléletes példa: mikroszkóp). Itt tehát az a gond, hogy a mikrorészecske helyzetének észleléséhez eszközöket használunk, amelyek minimum ugyanakkorák, ezért befolyásolják a mérendő adatot. De nem tudjuk mennyire. Pontosabban, erre alkalmazunk törvényeket. A dolgok ott is szabályok szerint történnek, csak a kis méretek miatt az észlelhetőség komplikáltabb, és ezt a véletlennel (vagyis a valószínűséggel, valószínűségi változókkal) fejezzük ki.

Az előző elég jól írta: sok helyen véletlennek tűnik, amit nem tudunk pontosan kiszámolni.

De a mikrovilágban igazi véletlen van!

Ezt többszörös agyafúrt kísérletekkel sikerült bizonyítani.

És ez NÉHA bele tud szólni a makrovilág viselkedésébe is.

Egyszerűbben és rövidebben:

Igen van. Természetresen minden történés valaminek a következménye a természet törvényeinek megfelelően. Ha ez a folyamat olyan sok összetevőből áll hogy túllépi azt a szintet ami emberi aggyal feldolgozható, kiszámítható azt úgy hívják hogy VÉLETLEN.

Egszerű példa:

Ha állsz egy pocsolya előtt és beleejtessz egy kavicsot csobbanni fog. Ez nem véletlen.

Ha ugyanezt háttal,csukott szemmel 10 méterről próbálod és csobban az véletlen.

A fizika törvényei ugyanazok voltak csak a folyamat összetettebb.

Amit Szabó Szabolcs írt, az NEM véletlen.

De a mikrovilágban tényleg igazi véletlen van, hiába pontozzák le az elmebetegek.

A véletlen az, amit bármi előfolyománya csak százalékos valószínűséggel tud előre megadni.

Ez lehet adathiány illetve adat-pontatlanság miatt, de vannak olyan folyamatok, főleg mikroszinten, aminek nem is lehet más meghatározása, csakis százalékos valószínűség.

Radioaktív atomok bomlása, Heisenberg-féle határozatlanság stb.