Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Van valamin a relativitástörvé...

Van valamin a relativitástörvény ellen?

Figyelt kérdés
Ugye a legtöbb 20.-21. századi találmány, elmélet, stb. megfelel Einstein elméleteinek és azok alapján/segítségével működnek. Tehát van-e olyan tapasztalat, elmélet, mely megcáfolja Einsteint, vagy valami miatt összeférhetetlen a kettő. Gondolok itt arra, mikor a Newton-féle fizikánál rájöttek, hogy a Vénusz (azt hiszem Vénusz) pályája eltér a Newton által leírtaktól.

2017. aug. 31. 22:05
1 2 3
 11/21 A kérdező kommentje:

Értem, köszönöm a válaszokat.

Visszatérve a feketelyukakra. Az, hogy az eseményhorizonton túl mi történik, mi a legelfogadottabb elmélet? A "spagettizálódás" és örök végtelenség?

2017. szept. 1. 15:37
 12/21 anonim ***** válasza:

1. Kérdező a te alapvető tévedésed a tudománnyal kapcsolatban az, fordítva képzeled el. A tudomány konstruktív, szabályt, rendszert, ok-oksági összefüggést keres, nem pedig cáfol. Einstein nem abból a megfontolásból találta ki a relelm-t, mert Newtont meg kívánta cáfolni. Hanem az addigi kutatások által összegyűlt tapasztalatok azt mutatták, hogy a meglévő szabályokkal nem lehet megmagyarázni néhány folyamatot (tapasztalatot). Ezért kitalált egy másik elméletet, amellyel a kétséges folyamatok is magyarázhatók lettek. Majd további kutatások kimutatták, hogy a newtoni és az einsteini fizika nem egymás helyett, hanem egymás mellett van.

2. A tudomány a valóságos világ történéseit vizsgálja. Ezek összefüggésben vannak, az a hétköznapi közhely érvényes, hogy minden mindennel összefügg. Persze vannak olyan felfedezések, amelyek közvetlenül hasznosíthatók a hétköznapokban, és vannak alapkutatások, amelyek alapvető összefüggéseket, a fizika (kémia, biológia stb.) alapszabályait vizsgálják, de ezekre épül az összes többi. Ma nem írnál az interneten, ha annak idején Marconi nem kezdi (véletlenül) vizsgálni azokat a bizonyos békacombokat. A véletlenül itt azt jelenti, hogy mivel ő kezdte, ezért az ő nevét ismerjük. De ha ő nem vszi észre, akkor más tette volna meg, mert a tudomány eljutott arra a szintre, hogy „itt” bizonyos megmagyarázhatatlan dolgokat észlelt.

#5! Nem fog senki elkezdeni bizonygatni. Ez ugyanis hibás igény, és arra enged következtetni, hogy a témában komoly ismerethiány mutatkozik. A tudomány alapjait nem „találmányokkal” bizonyítjuk. A relativitáselméletet születése után sokan próbálták kétségbe vonni. Senkinek se sikerült. Ahhoz ugyanis egy olyan másik alaprendszert kellett volna bemutatni, amely összhangban van minden addigi ismerettel, tapasztalattal, egyúttal magyarázza az addig magyarázhatatlant. Később találmányt ugyan nem, de számos kísérletet folytattak le, amely igazolta Einsteint. Ezek részletes ismertetése túlmutat e fórum lehetőségeinek keretein.

2017. szept. 1. 15:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/21 anonim ***** válasza:
Ötös vagyok. A kérdező állította hogy a legtöbb találmány megfelel a relativitáselméletnek. Én nem kérem hogy a tudományt mindig a technológia "igazolja". Nincsenek ilyen "hiányosságaim". A kérdezőt viszont megkértem arra hogy sorolja fel azokat a bizonyos találmányokat, hamár egyszer állított valamit.
2017. szept. 1. 16:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/21 anonim ***** válasza:
Mellesleg hosszas hozzászólásodban elkövettél egy baklövést. Nem Marconi vizsgálgatta a békacombokat. Ő a rádiót találta fel. Nem írom ide, nézz utána hogy ki volt! Okoskodsz, közben meg öngólokat lősz.
2017. szept. 1. 16:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/21 Mojjo ***** válasza:

@11: az, hogy a megfigyelő szempontjából semmi különös. Az eseményhorizont pont ugyanolyan kutyaközönséges pontja számára a világűrnek, mint bármelyik másik. Nem fog érzékelni semmi különöset, ha átmegy rajta. Persze, vissza már nem jöhet, és előbb utóbb meghal, de ezen apróságokon kívül nincs sok varázslat egy jó darabig belül.


@12: te bírkózószőnyegen aludtál?

2017. szept. 1. 16:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/21 A kérdező kommentje:

Elnézést, pontosítok, tegnap fáradt voltam és most visszaolvastam a kérdést:

Tehát a legtöbb olyan találmány/technológia/stb. (amikről kiderült így a hozzászólásaitokból, hogy nincs is olyan sok), amikhez SZÜKSÉGES Einstein elmélete, azok bizony meg is felelnek annak.


Másfelől: tudom, hogy a tudomány nem úgy működik, mint ahogy én leírtam. Tudom, hogy Einstein miért csinálta azt, amit csinált, lásd a Vénusz pályájának vizsgálata; minket annyira nem érint átlagembereket, de a tudósokat/kutatókat érdekelte, hogy akkor most mi miért.


Úgy értettem Mojjo, hogy amennyiben egy megfigyelő áthalad az eseményhorizonton, és még tegyük fel, él, mit érzékelhet (látás, hallás, hőmérséklet, nyomás, stb.).

2017. szept. 1. 18:52
 17/21 anonim ***** válasza:
Nem Mojjó vagyok, hanem az ötös. De azért írok. Szóval: ha a fekete lyuk kis tömegű (értsd:néhány naptömeg) a fekete lyuk közelében az árapályerők amik a kiterjedt test egyes pontjainak a fekete lyuktól való eltérő távolságukból adódnak. (Különböző távokban eltérő a nehézségi gyorsulás) akkorák lehetnek hogy már egy borsószem nagyságú testet is szétszaggatnànak akkoris ha valami erős anyagból van. Ha a fekete lyuk nagy tömegű, mondjuk több tízezer naptömegtől felfelé ezek az erők kibírhatók, elérhető az eseményhorizont egy embernek. Azon belül elvileg tök sötét lehet, és már nincs visszaút se. Az idő pedig megáll, vagy legalábbis elképzelhetetlenül lelassul.
2017. szept. 1. 19:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/21 A kérdező kommentje:
Tehát egy óriási tömegű (mondjuk galaxisközpontú) feketelyuk eseményhorizontját átlépve egy ember az idők végezetéig "van"?
2017. szept. 1. 19:39
 19/21 Mojjo ***** válasza:
@16: tudom, hogy úgy értetted. Én pedig válaszoltam rá. Próbáld meg újra elolvasni, amit írtam. Az eseményhorizont mögött pont ugyanolyan minden, mint előtte. Az árapályerők persze nőnek, de ennyi. Természetesen a megfigyelő nem fog semmiféle időlassulást sem észlelni. És előbb-utóbb széttépik az árapályerők és meghal.
2017. szept. 1. 19:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/21 anonim ***** válasza:
Saját idejében véges idő alatt eléri a szingularitást. De valóban, egy szupernehéz feketelyuknál simán túl lehet élni az eseményhorizont átlépését, és elég sokáig eltarthat, míg eléri a szingularitást. A spagettizálódás ott indul meg, ahol a tér már annyira erősen görbült, hogy a tárggyal összemérhető léptékben változik a gravitáció, emiatt a közelebbi rész erősebben gyorsul, mint a távolabbi. Egy "híg" szupernehéz feketelyuk eseményhorizontja olyan távol van a szingularitástól, hogy emberi léptékkel a tér még "síknak" (nem erősen görbültnek) mondható.
2017. szept. 1. 21:10
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!