Mégis mi a fene olyan rejtélyes egy fekete lyukban?

"Tehát ez egy égi test, amit hívnak szingularitásnak"

Nem, nem az égitestet nevezik szingularitásnak (azt fekete lyuknak nevezik). A matematikában a szingularitás egy olyan érték, aminél a függvény nem értelmezhető.

"a végtelen gravitáció nem hatna rám a csillagból hátramaradt égi test felszínén"

Jelenlegi tudásunk szerint ott nem is hathatna, mivel nincs felszíne. A fekete lyukban (amennyire tudjuk) az összes anyag egyetlen pontba sűrűsödik össze. Ez a szingularitás. Azért nevezik szingularitásban, mert ebben a pontban a gravitáció ereje elvileg végtelen lesz, azaz hagyományos fizikai függvényekkel nemigen lehet vele mit kezdeni.

[link]

[link]

Ezen kívül azért is érdekesek a fekete lyukak, mivel nemigazán tudjuk, pontosan mi van az eseményhorizonton belül. A modellek egy része szerint nem juthat ki belőlük információ (bár vannak olyan kutatók, akik szerint de).

1. Az a "fene rejtélyes", hogy fogalmunk sincs, hogy hogy néz ki belül - és jelenlegi tudásunk szerint nem is nagyon lesz, mert a fekete lyukból nem jön ki semmi (a Hawking-sugárzáson kívül). Csak elméleteink vannak, hogy a fekete lyukon belüli térgörbület mekkora, milyen hatásai lehetnek, és hogy létezik-e belül valamiféle "féreglyuk", de ezekről nincsenek, és legalábbis belátható időn belül nem is lesznek közvetlen tapasztalataink, méréseink.

2. Az Interstellar egy FILM, és nem egy tudományos értekezés. A film tartalmát, gondolatait, és következtetéseit ennek megfelelő kritikával kell fogadni. Valóban kellemes, szórakoztató mű, de NEM egy tudományos elmélet megfilmesítése, hanem az írói fantázia szüleménye.

Nem biztos, hogy a fekete lyuk belsejében bármire is "megoldást" találunk.

3. Az az "összeroskadt, kritikus tömegű kis égi test a végtelenül erős gravitációjával" azért elég sok mindent el tud mondani nekünk, bár igaz, hogy sem az éhezés problémáját, sem más hasonló dolgok megoldását nem tudja elmondani.

Viszont sokat árulkodik a saját (és csillagtársai) életútjáról, fejlődési lépéseiről, a Világegyetem sorsáról. És éppen ez az, amit a tudósok vizsgálnak a hasonló égitesteken, nem pedig az éhezés megoldását.

A gravitáció NEM végtelen benne, mivel valószínűleg nem egyetlen pont - de ha az lenne, arra sincs bizonyítva a végtelen gravitáció.

Több gond is van vele:

- nem igazán tudjuk, hogy pontosan mi is van az eseményhorizont alatt. Valószínűleg fénysebesség felett zuhan bele a tér, de ezt elég nehéz értelmezni. Kb. azt jelenti, hogy akármerre is indulsz el, akár fénysebességgel - mindenképpen a középpont felé fogsz haladni.

- az igazi gondok a középpontban vannak. Nem tudjuk, hogy ott milyen formában van az anyag, mekkora kiterjedésű, mi történik vele, hogyan telik a idő, van-e onnan kiút, stb.

Elképzelések vannak, a húrelmélet is mond róla dolgokat - de ezek még nincsenek bizonyítva.

Az pedig, hogy ott megoldásokat találnának, az idővel függ össze, ami ott másképp telik. Tehát, aki ott van, és még túl is éli, az esetleg találhat megoldást olyan dolgokra, amelyekhez nagyon sok idő kell.

#3

"A gravitáció NEM végtelen benne, mivel valószínűleg nem egyetlen pont - de ha az lenne, arra sincs bizonyítva a végtelen gravitáció"

Nem én találtam ki.

[link]

[link]

Az igaz, hogy nem feltétlenül pontszerű (pl. forgó vagy töltéssel rendelkező fekete lyukaknál).

De mivel valóban nem jutunk információhoz a fekete lyukból, így (gondolom) nyilván nem tudunk semmi biztosat. Egyébként sem vagyok a téma szakértője, tehát tőlem igazad is lehet, csak akkor légy szíves támaszd alá valami forrással.

Két dolog van itt:

1: a mi világunkban a Plnck-méret a minimális. Ez alatt nincs értelme méretről beszélni. Ez viszont nem nulla.

A húrelmélet szerint a fekete lyuk közepén 3 db. összefonódott húr van, amelyek így együtt gömb alakúak és Planck méretűek - és erre tapad rá az összes többi, azóta beleesett húr.

[link]

2: gyakorlatilag még nem sikerült megmérni, hogyan viselkedik a gravitáció mm-nél kisebb távon - így ELKÉPZELHETŐ, hogy ott másképp, mint nagy méretben.

A tèridőt kèpzeld el úgy, mint egy gumiszőnyeget. Ha ráhelyezünk egy ègitestet, annak a tömege meghajlítja a tèridőt valamilyen mèrtèkben, mint ahogy egy kifeszített gumiszőnyeg besüpped.

Most helyezz rá erre egy nagyon nagy tömegű fekete lyukat. A tèridő nem szakad át, de a vègtelensègig süpped befelè(lefelè), mint egy feneketlen kút. Na ez az, amit nehèz elkèpzelni.

#6

Jogos, amennyire tudom, az általam írtak az ált. relativitás elmélet alapján következnek, az meg úgy tűnik, nem működik csont nélkül kis léptékben.

A húrelméletekhez meg nem értek, úgyhogy inkább elhiszem. :D