A tudománynak mikor áll majd rendelkezésére olyan technológia, amely lehetővé teszi, hogy részlegesen, vagy akár teljes mértékben befolyásolni tudja az időjárást?

> ideje lenne ezt a dolgot is az emberiségnek "kézbevenni"

Elég sok mindent "kézbe vettünk" már, ezek nagy része kb. a saját igényeink kielégítésére irányult, ezt nevezhetjük akár a természet kihasználásának is. Szerintem az időjárás megerőszakolása is természet átalakítása a saját igényeink szerint, ami hosszútávon biztos, hogy visszaüt.

Amúgy jövőbeli dolgokra hiába kérdezünk, senki nem tudja, hogy mikor. Mondjuk 100-150 év a részleges befolyásolás, újabb 100-150 év a károk utáni regenerálódás, stb.. :)

Hát azért ma is van pár lehetőség, amit tehetnénk, illetve teszünk is. Persze ez a globális időjáráshoz képest jelentéktelen mértékű, de tudunk pl. jégesőt megelőzni, esőfelhőket célzottan rávenni, hogy ott adják ki a vizet, ahol akarjuk.

Ha nekifeküdnénk, a mai technikával, csak sokkal több rászánt pénzzel ma is tudnánk jóval nagyobb mértékű változásokat okozni.

Csak az a baj, hogy nem tudjuk felmérni az ilyen beavatkozások hosszú távú hatásait és ami rövid távon valahol pozitív eredményt hozna, az később máshol vagy globálisan katasztrofális hatásokat eredményezhet.

Igazán szerintem annak, hogy nem piszkáljuk ma nagyon az időjárást, nem a képtelenségünk az oka, hanem az, hogy az időjárás természetes folyamata nem eléggé ismert, modellezhető ahhoz, hogy nyugodt lélekkel buzerálhassuk, a következmények biztos ismeretében.

A globális felmelegedés ellen van sok-sok teória, hogyan lehetne beleavatkozni, de mindegyik vitatható és homályos végkimenetelű. Leszámítva persze azt a variációt, hogy megszüntetjük, mérsékeljük a jelen beavatkozásunkat (üvegházgáz-termelés).

Az időjárás mechanizmusa meglehetősen pontosan ismert. Megkockáztatom, szinte mindent tudunk róla. Például azt is, hogy egy lokális előrejelzéshez milyen sok adat kell. Sőt, a tudomány azt is tudja, ha bizonyos adatok mégse állnak rendelkezésre, mi az a pontosság, aminél jobban nem lehet jósolni. A vezérléselmélet sok ága boga között több akad, amely ezt válaszolja meg. Viszont ennek a sok adatnak a megszerzése már gondot okoz. ÉS később is fog. Itt nem a tudománynak vannak feladatai, hanem az adatgyűjtés technológiájának.

Másfelől például azon az állításon túl, hogy az emberi tényező jelentős, továbbá néhány lokális befolyásoló tényező hatása ismert, többet már nem tudunk. Ahhoz a naptevékenységet kéne alaposabban ismerni (onnan adatot szerezni). De az biztos, hogy egy csomó bizonytalanságot az ember okoz.

Az alapvető gond ebben a népek rendkívül eltérő érdekei. Ezek az eltérő érdekek okozzák, hogy amit az egyik óriási erőfeszítéssel javít, azt a másik egyetlen mozdulattal teszi tönkre, mert neki meg az a fontos. Kína sem a józan eszét nyerte vissza, hanem változtak az érdekei.És ez olyan tényező, amely akkor is hat, ha éppen lenne tökéletes időjárásszabályozó technológia globálisan.

Az időjárás egy nagyon bonyolult mechanizmus, egyik fő tulajdonsága, hogy nyílt. És mi zárt rendszereket tudunk jól modellezni, majd kezelni. Pont azért, mert ott kiszámítható, milyen adat kell, és az hogyan mérhető. Nyílt rendszereknél ez nem lehetséges.

Az időjárás kaotikus, egy ilyen befolyásolás káoszba torkollna, amit nem biztos, hogy tudnánk kezelni.

Pillangóeffektus megvan?

A technológia már most is rendelkezésre áll!

Csak 2 működőképes és olcsó módszer a sok közül:

1) Ha valaki fogna 2 teherhajónnyi (óceánjáró teherhajó) vasércet (vas oxid) és finom por formájában széthintené az óceánokon olyan algavirágzást tudna beindítani ami felélné a légköri CO2 jelentős hányadát, és így gyakorlatilag akár jégkorszak is köszönthetne be.

2) Ez a módszer durvább. Rakétákkal kén dioxidot juttatni a magas légkörbe. (Igaz ez vissza is jön később savas eső formájában.) Szépen visszaveri a napsugárzást. Ennek hatására is jelentős lehűlés kezdődne, mely évekig vagy akár évtizedekig is tarthatna mennyiségtől függően.

A nagy vulkánkitörések után is szokott ilyen lehűlés lenni. De ez nem tartós, attól még halmozódik a CO2 a légkörben!

"algavirágzás"

Az is káros: kipusztít mindent a környéken.

#5 miért lett nullára pontozva?

Jó, nem minden TELJESEN igaz benne (pl. "Itt nem a tudománynak vannak feladatai, hanem az adatgyűjtés technológiájának." csak részben igaz, a szükséges adatfeldolgozó kapacitás is kevés, ezért NEM TUDJUK, mennyire tudunk mindent a helyes modellezéshez, mert nem tudjuk pontosan tesztelni), de attól még sok jogos tartalma van.

Ez pl. szerintem egy teljesen jogos érv:

"Az időjárás egy nagyon bonyolult mechanizmus, egyik fő tulajdonsága, hogy nyílt. És mi zárt rendszereket tudunk jól modellezni, majd kezelni. Pont azért, mert ott kiszámítható, milyen adat kell, és az hogyan mérhető. Nyílt rendszereknél ez nem lehetséges" (hozzátenném, vagy legalábbis rengeteg feltételezést visz be a paraméterek közé).

"1) Ha valaki fogna 2 teherhajónnyi (óceánjáró teherhajó) vasércet (vas oxid) és finom por formájában széthintené az óceánokon olyan algavirágzást tudna beindítani ami felélné a légköri CO2 jelentős hányadát, és így gyakorlatilag akár jégkorszak is köszönthetne be."

Az ilyen mértékű algásodás hazavágná a tenger élővilágát, csak példaként a korallzátonyok élővilága kompletten kihalna tőle.

"2) Ez a módszer durvább. Rakétákkal kén dioxidot juttatni a magas légkörbe. (Igaz ez vissza is jön később savas eső formájában.) Szépen visszaveri a napsugárzást. Ennek hatására is jelentős lehűlés kezdődne, mely évekig vagy akár évtizedekig is tarthatna mennyiségtől függően."

Van kevésbé agresszív vegyi anyag, amivel ez megtehető. Sőt, van olyan terv, hogy tengeren úszó napelem-hajtású gőzölögtetők fognak az égbe lőni tengervíz-felhőket, amiből a sókristályok lesznek a fényvisszaverők.

Kérdéses, hogy az így produkált relatív gyors lehűlés mennyire lenne láncreakció-indító és esetleg átcsaphat másik véglet katasztrófába. Sajnos a hatás nem biztonsággal modellezhető.

Azt hiszem, ezek a megoldások csak akkor lesznek kivitelezhetőek, amikor már annyira katasztrofális a helyzet, hogy a környezeti utóhatás már nem sarkallhat óvatosságra.