Mi történik, ha egy mozgás időtartama 0? (Bővebben a leírásban)

A 0 időtartam, az rövidebb, mint a Planck-idő.

[link]

A Planck-idő az idő kvantuma (~~legkisebb elemi egysége), ennél rövidebb időtartam alatt nincs értelme összehasonlítani az Univerzum két egymást követő állapotát.

Vagyis: a Planck-időnél rövidebb időtartam alatt egyszerűen NEM TÖRTÉNIK SEMMI. Abszolút semmi. (Tehát mozgás sem.)

A 30 cm-t nem teheted meg 0 mp alatt. Először is van a fénysebesség limit ami a legfontosabb elméleti határ. További határokat szab a gyakorlat, hogy milyen gyorsan lehet növelni a sebességét a könyvnek. Ha túl nagy erővel növeled a sebességét, szétszakadhat.

Agymenés: Egyébként ha a (közel) fénysebességre gyorsított könyvel találod el a dobozt az igen nagy impulzust ad át neki, ha törhetetlen és összenyomhatatlan dobozról van szó akkor maga előtt fogja lökni.

Kérdező te egy jelenséget (ami mellesleg kitűnő megfigyelésre vall) a sebességtől teszel függővé, ami helyes, de nem úgy.

Egy kölcsönhatásról van szó. Amikor egy mozgó tárgy egy állóhoz érkezik, durván szólva, nem tud tovább menni. Ez azt jelenti, hogy a mozgási energiáját elkezdi átadni az álló tárgynak, mégpedig a rugalmassági energián keresztül. A mozgó tárgy elkezd benyomódni (mert menne tovább), eközben benne feszültség keletkezik (a mozgási energia egy része rugalmas energiává alakult). Ugyanez történik az álló tárggyal is. Csakhogy mindkettőnél ez egy instabil helyzet, amint lehetősége van a tárgynak, újra "kitágul". Az álló tárgy a kapott energiát adná le, de a mozgó tárgy felé nem tudja, ezért a másik (szabad) irányba mozdul el. Röviden szólva, elindul, átvette a mozgási energiát. Csakhogy a szilárd testeknek a rugalmassága nagyon eltérő, és mindegyik a sajátjának megfelelő sebességgel képes erre. Ez a kulcsa a dolognak.

Kis sebességgel érkezve (nagy időtartam a megtett úthoz) az álló tárgy kevés rugalmas energiát nyer, és ennyivel el se mozdul, mert ebben megakadályozza a súrlódás. Ha növeljük a sebességet (csökkentjük az időt), egyszer csak az átadott energia átlépi a súrlódásból fakadó energiaveszteséget, a tárgy odébb csusszan. Minél nagyobb a sebesség, annál nagyobb az az energia, amit az álló tárgy képes felvenni, tehát annál nagyobb kezdeti sebességre tesz szert. Ezt láthatod odébblökésnek. Amint a sebességet tovább növeljük, (még csak egy puskagolyó sebességénél tartunk), akkora energiát akar nagyon rövid idő alatt a mozgó tárgy az állónak átadni, ami meghaladja a feszültségi lehetőségeit (úgy mondjuk, eléri az összenyomhatósági határt, ami minden anyagra egyedi). Akkor a többletenergia tovább nyomja a tárgyat, az nem képes további feszültséget felvenni, ezért szétrobban (az anyag összetartó erői lesznek a kisebbek).

Tehát a kérdésedre a válasz: nagy időtartam (kicsi sebesség) esetén semmi se történik, ami látható. A tárgy nekimegy, megáll. Kisebb időtartamnál (nagyobb sebességnél) a tárgy egyre gyorsabban indul el, tehát messzebbre kerül. Egyszer csak lesz egy olyan kis időtartam (nagy sebesség), ami összetöri gyengébb tárgyat (ha egyformák, mindkettőt). Még nagyobb sebességnél a törés mértéke növekszik, vagy pedig a tárgy áthatol az állón, azt roncsolja, elmozdítja, ő is roncsolódik, majd valahol megáll. Ezt teszi a puskagolyó is.

És ha még finomabb részleteket nézünk, konkrét (sokféle) anyagokkal, egész érdekes jelenségeket tudunk produkálni. Például, ha a repülő tárgy kicsi a másikhoz képest, sokkal szilárdabb annál, akkor egy szép egyenletes lyukat üt az álló tárgyon, ami szinte észrevétlen mértékben mozdul el csak. Bűvészek egyik kedvenc trükkje a megterített asztalról egy mozdulattal levenni a terítőt, miközben a terítékhez senki ne mér, és azok mozdulatlanok. Nem trükk, tudomány.