A fény elmozditható e azáltal hogy elmozditom a közeget amiben terjed?
itt a konkrét példa maire gondoltam:
az ürben vagyok és van két átlátszó műanyag dobozom
az eggyikben teljes vákum a másikban egy anyag pl víz.
(a fénytörést és a müanyagban terjedést nem kell figyelambe venni)
Mindkettőn átküldök egy lasercsikot de amikor a lasercsikok a dobozok felénél vannak mindkét dobozt
1cm el fénysebességet közelitő sebességel odébb lököm
akkor amiben vákum volt az a csik eggyáltalán nem fog változni mert csak a körülötte lévő dobozt mozgattam
viszont amiben víz volt mivel a vizben terjedt a vizzel együtt odébmozditottam? vagy azis maradt a hehyén?
a kérdésem tehát máshogy megfogalmazva:
A fény a közegben terjed vagy a közeg ellenére is tud terjedni csak kicsit lassaban?
"Bár én csak azt találom, hogy fény irányával páruzamosan mozgó közeg esetén mi lesz a fény sebessége, azt, hogy fény irányára merőlegesen mozgó közeg eltéríti-e a fénysugarat (párhuzamosan), azt nem."
Hát ez az. Gondolom valamilyen szinten-módon ez is átültethető a keresztbe mozgó esetre, de nem áll össze a fejemben, hogy hogyan.
Ez?
"Light aimed transversely through a moving transparent body is also seen to be translated in the direction of the body's motion (R.V. Jones, J.Phys A 4 L1-L3 (1971) ). "
Na ez lesz az.
Szóval a fény is kitér a mozgás irányába.
Igazán amire kíváncsi vagyok, miután elfogadtuk ezt a kitérést, hogy a fény átjutási idejében van-e különbség ahhoz képest, mintha ugyanilyen ÁLLÓ anyagon menne át.
Én gyanítom, hogy lesz.
Én még azt is el tudom képzelni, hogy az eredetileg izotróp közeg a merőleges mozgás miatt a fény számára már anizotróp lesz (a mozgás kitüntet egy irányt!), kb. úgy, mint a mágneses tér hatására, így indukált optikai aktivitás révén a fény polarizációja is el fog forduni, de legalábbis történik vele valami.
A másik gondolatom, hogy a mozgó közeg rendszeréből nézve már nem merőlegesen érkezne a fény a mondjuk plánparallel üveglemez oldalára (amit mozgatunk a laborrendszerből nézve). Így értelmezve a helyzetet biztosan el kell tolódnia a fénysugárnak.
Az áthaladás mérhető időtartama meg ugye nem kell egyforma legyen a kétféle rendszerben, mivel nincs abszolút idő.
És akkor még a közeg rendszeréből nézve Doppler eltolódás is felléphet, így esetleg az áthaladáshoz rendelhető hullámzások száma (ami dimenziótlan!) invariáns tud maradni.
Szóval rengeteg szempont és érdekes részlet van ebben a kísérletben.
Van a témának mélysége rendesen.
Én még egy dolgon elmorfondíroztam, lehet, hogy hülyeség, de ilyen esetben biztos, hogy a kilépő fény egyáltalán párhuzamos marad a belépővel?
Nem csak angolul, magyarul sem tudsz. Pl.:
1. Nem mozdul el, mint a vákuumban.
2. Elmozdul.
3. Nem bizonyítható egyértelműen.
Továbbá:
A fény elmozdítható-e azáltal, hogy elmozdítom a közeget, amiben terjed?
De kár is folytatni. Mi lenne, ha megtanulnál rendesen az anyanyelveden, mielőtt nekiállsz tudományos kérdésekkel foglalkozni?
mikor hallotál beszélni?? na m1 biztos az irásomra gondoltál..
a válasz enyi: minek? sokkal gyorsabban gondolkozok szavak használata nélkül emiatt nem tudok olyan jol irni olvasni
de a kérdést a legtöbben értették ugyh fölösleges ennél jobban irnom (nem beszélnem :'D)
és az általad tudományos kérdésnek nevezett dolgot én találtam ki egyedül amikor unatkoztam ,hát mért ne foglalkozzak azzal amit én találtam ki hm??
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!