Hogyan lehet fajok halmazáról beszélni?

> „Hogyan szokás élőlények olyan halmazát megnevezni, amelyeket úgy gyűjtök egy halmazba, hogy valami közös tulajdonság alapján?”

A [közös tulajdonság] élőlények halmaza. Például: a vízi élőlények, a két lábon járó élőlények, a repülni képes élőlények,… halmaza. Szóval szokás ilyet.

A kérdésed többi részét nem egészen értem, illetve van egy olyan érzésem, hogy az „átlag” kérdezőt próbálod vele kifigurázni.

"minden élőlény automatikusan egysejtű"

???

Az állat, mint rendszertani fogalom egyik kritériuma eleve a többsejtűség. Valamit szerintem nagyon félreérthettél.

Fajok halmazáról meg miért ne lehetne beszélni? Gyakorlatilag minden faj feletti rendszertani egység fajok halmazát jelöli.

Vagy teszem azt a röpképtelen madarakról akarsz beszélni, ebbe elég sok faj beletartozhat amelyek nem feltétlen állnak közeli rokonságban egymással (pingvinek, strucc, kiwi, stb). De természetesen ez nem is rendszertani kategória lesz, hanem valamely választott tulajdonság alapján összerendelt populációk halmaza.

Biológiai fajfogalom

A faj egymással potenciálisan vagy ténylegesen szaporodni képes populációkból (szaporodási

közösségekből) áll, melyek között az ivaros szaporodás által megvalósított géncserének nincs

biológiai (morfológiai, élettani, viselkedési stb.) akadálya, s az utódok is szaporodóképesek.

Tehát, ha az ellenkező nemű egyedek képesek szaporodóképes utódot létrehozni, amely szintén

képes szaporodóképes utódot létrehozni, akkor ezek az egyedek egy fajba tartoznak.Külön érdekesség, hogy a

genetikailag viszonylag közel álló, de fizikailag egymástól messze élő kládok között is találtak

olyat, amelyek nem képesek szaporodóképes utódokat létrehozni. Tehát a genetikai hasonlóság

(vö. filogenetikai fajfogalom) sem jelenti egyértelműen az egy fajba tartozást.Vannak azonban teljesen

klonális leszármazási vonalként viselkedő baktériumok, amelyekre a biológiai fajfogalom nem

illeszthető. Lehet, hogy el kell fogadni, hogy általános, minden prokariótára is alkalmazható

fajfogalom nem létezik

Filogenetikai fajfogalom

Viszont az élőlényeket továbbra is fajokra szeretnénk osztani, lehetőleg úgy, hogy a külön fajok

jól elkülöníthető fenotípusos tulajdonságokkal rendelkezzenek. A fenotípusos hasonlóság

azonban nem szükségszerűen jelent azonos leszármazást. Így a fajoktól elvárjuk, hogy

monofiletikusak is legyenek. A filogenetikai fajfogalom alapján a faj egyedek olyan legkisebb

monofiletikus csoportja, amelyek valamilyen csak rájuk jellemző levezetett bélyeggel

rendelkeznek.

A monofiletikusságot genetikai távolságok elemzésével lehet kimutatni. Egy filogenetikai fán, a

végágak kis elágazásai jelentenék a fajokat, míg a mélyebb elválások magasabb taxonómiai

szintű elválást mutatnak. A fajok a szekvenciatérben azonban nem szükségszerűen válnak el

szépen. Előfordul, sőt lehet, hogy ez a természetes, hogy a leszármazási vonalak

összemosódnak, és egy folytonos átmenetek képeznek. A fajok elválasztása ezek után önkényes

választás eredménye.Az önkényes választás operatívvá tehető, ahogy a bevett baktériumfaj-definíció teszi: ha egy

ismeretlen leszármazási vonal genomja 70%-nál nagyobb mértékben hibridizál egy ismert

fajtípus kultúrában őrzött genomjával, és olvadási hőmérsékletük 5 °C-on belül van, akkor a

leszármazási vonal ebbe a fajba tartozik [11, 12]. Fontos megjegyezni, hogy a 70%-os

hibridizáció nem 70%-os szekvenciaazonosságot jelent, hanem körülbelül 95%-os azonosságot

[13]. A teljes genomhibridizáció elég nehézkes, helyette a 16S rRNS-re vonatkozó 97%-os határt

is lehet alkalmazni. Vegyük észre, hogy ez a definíció, bár a mikrobiológiában jól

alkalmazhatónak tűnik, az élővilág egészére nézve alkalmazhatatlan. Ilyen kritérium alapján az

egész főemlős klád egyetlen faj lenne a lemúroktól az emberig.