Mekkora a távolság?

Vagy 3 másodpercenként 1 km. Vagyis ha 9 másodperc telik el, akkor kb. 3 km-re villámlott.

Ennél talán kicsit több, mert a hang levegőben 344 m/s sebességgel terjed, de villámlás többnyire viharban történik, ahol meg eső is esni szokott. A víz viszont sokkal jobban vezeti a hangot, ami valamilyen mértékben növeli a valós távolságot ennek az egyszerű számításnak az eredményéhez képest.

Hmm, nem hiszem, hogy az esőcseppek növelhetnék a hang haladási sebességét. Inkább csak a szórást növelik. Maguk a felhők is ezt teszik, meg persze visszaverődést is produkálnak, meg az eltérő hőmérsékletű légrétegek is, ezért dörög olyan sokáig az az egy villám, ami ott egyetlen tizedmásodperceset csattant.

Szerintem a körülbelüli tippelésre jócskán elég a villanás-dörgés közti idő osztása hárommal és az megadja a távot km-ben. A pontos osztószám valami 2,9 körül lenne.

Persze ha igazán pontosak akarunk lenni, akkor marhára megbonyolódik a dolog, mert a villámlás magassága a légsűrűségek eltérése miatt módosítja a hangsebességet, plusz még a léghőmérséklet is beleszól (mert ez meg az adott magassági légsűrűséget változtatja meg).

Ez lazán produkál a villám-dörgés időintervallumban akkora eltéréseket, hogy kár is próbálkozni pontosabb számítással.

Wadmalac:

"nem hiszem, hogy az esőcseppek növelhetnék a hang haladási sebességét"

Egy gyors guglizás szerint a hang vízben 1484 m/s-al terjed. Ez durván ötszöröse a levegőbeni sebességnek (tudom, hogy ez olyan durva kerekítés, amit még a fizikusok sem mindig szoktak, de jelen célra, azt hiszem, megfelel). Szóval elvileg az esőcseppekben a hang gyorsabban terjed, mint a levegőben, és egy annyi "időt nyer". Szerintem ez a változás még akkor is számottevő, ha az esőcseppek között a távolság relatíve nagy. Ehhez még hozzájön az is, hogy viharban feltehetőleg nedvesebb a levegő, mint általában, és a nedves levegő is elég jól vezeti a hangot (kiegészítő jellegű példa: ködös mezőn, ahol nagyon nagy a levegő páratartalma, kilométerekről meg lehet hallani a kutyaugatást). Persze lehet az én okoskodásom hibás (itteni tevékenységedet ismerve inkább én tévedek, mint te), örülnék, ha valamilyen formában kifejtenéd, mit gondolsz róla.

Kérdező - Előttem már kb. mindent elmondtak a számok tekintetében. Én egy annyit tennék hozzá, hogy jellemzően így szoktam felmérni, közeledik vagy távolodik-e a vihar. Például van egy villám, amit 6 másodperc múlva követ a dörgés. Kb. egy perc múlva villámlik újat, ezúttal már csak 2 másodperc az eltérés. Ilyenkor sejtem, hogy eléggé nagyon jön a vihar, és ideje lenne elhúzni a francba a teniszpályáról (amit sosem teszek meg, de legalább tudom, hogy kéne).

#4: Értem én, hogy a folyadékbani nagyobb terjedési sebesség volt a hipotézis alapja, csak ez így nem működik.

Az a vízcsepp ugyanis nem fogja továbbítani a hangot, legfeljebb szórni. Felveszi a rezgést, de úgy, hogy részben a formáját változtatja, részben együtt mozdul a levegővel.

Amennyit a levegővel mozdul, az nem oszt, nem szoroz, talán még lassít is, hiszen van némi tehetetlensége, jóval több, mint ugyanakkora térfogat levegőnek.

Ami pedig deformálja, azt a tehetetlenség meg a viszkozitás csillapítja, aztán meg teljes felületén körbe adja ki, vagyis szórja.

Szerintem a hangenergiának az a része, ami a vízcseppeket kapja telibe, a megfigyelő számára csaknem kompletten elvész.

Nem tudom, észrevetted-e, hogy mennyivel nagyobb csend van sűrű ködben, mint tiszta időben.

"Köszi a válaszokat.

Vagyis: sec.x300 m / 3 sec.=1 km."

Ezt most nem teljesen értettem, de szavakban: villanástól dörrenésig eltelt idő / 3 = távolság km-ben.

Hangsebesség kb. 0,3 km/s, v=s/t => s=v*t,

vagyis s (km) = 0,3 km/s * t (s)