Mondanátok nekem példákat zárt rendszerre?

A kérdező a mechanika témakörén belűl volt kíváncsi a fogalomra, szóval szinte az összes válasz nem idevaló, amit írtatok.

Amúgy nemtudom, ti nem tudtok olvasni? Minek keveritek ide a termodinamikai dolgokat, mikor a kérdező a lendületmegmaradásról beszél?!

A mechanikában zárt rendszer alatt olyan rendszert értünk, amelyben csak a rendszer tagjai között fellépő erők (belső erők) érvényesülnek.

1.Példa: Minden klasszikus fizikakönyv tartalmazza: Van egy csónak, és benne egy ember. Az ember kiugrik a csónakból, a víz és a csónak közötti súrlódás elhanyagolható.

Ez a rendszer zárt, mert két tagja van a rendszernek, és csak a közöttük fellépő erőhatás fogja meghatározni a kialakuló mozgási állapotot.

2. Példa: Két golyót összekapcsolunk egy rugóval, majd megfeszítjük a rugót. A rugó mérete és belső súrlódása elhanyagolható, ekkor a rendszernek két tagja van. A megfeszített állapot megszüntetése útján a golyók szétlökődnek. Ez szintén zárt rendszer.

Az 1. és 2. példa tipikusan jól reprezentálja a lendületmegmaradást. Szétlökődés után a testek közös súlypontja állandó.

3.Példa: A mindennapi életből sajnos kevés példa hozható fel, amelyekből közvetlen látszik a lendületmegmaradás. Nagyon sokszor ugyanis külső erőimpulzusok hatnak, így a lendülettétel zárt rendszerekre felírt alakja nem marad igaz, azt ki kell egészíteni egy F*dt taggal.

#11: " A kérdező a mechanika témakörén belűl volt kíváncsi a fogalomra, szóval szinte az összes válasz nem idevaló, amit írtatok.

Amúgy nemtudom, ti nem tudtok olvasni? Minek keveritek ide a termodinamikai dolgokat, mikor a kérdező a lendületmegmaradásról beszél?! "

vö

"Köszi a választ! Egyébként fizikában kicsit zavaros nekem ez a fogalom... Én úgy tudom, hogy zárt rendszerben nincs tömeg-áramlás a rendszer és a környezet között, viszont energia áramolhat."

#12. Nem kell szerintem ennyire belemenni a kérdezőnek. Azt fontolgatjátok, hogy milyen típusú átvitelek lehetnek a rendszer és környezete közt.

A termodinamikában van ennek jelentősége, és sokkal messzebb vezet, minthogy gondoljátok. A termodinamikában ugyanis 7-féle elhatárolást szokás megkülönböztetni...

Tekintettel arra, hogy mindenki a saját elképzeléseit próbálja érvényesíteni, a fizikában használatos terminológia teljes ignorálásával, így kiszállok. Ez nekem már sok. Nem tudom, hány elméleti fizikus válaszolt, a vélemények nem érdekelnek, csak az általánosan elfogadott terminológiák. Sajnálom a kérdezőt. Rosszabbul járt, mintha nem kérdezett volna.

A politika rovatban értem a szenvedélyes elfogultságot, de itt....

Mindenütt ez megy.

A "hit/vallás jelentése" kérdésben is mindenki azt írta le, hogy ő hogy érti:

Hit = az ő hite, mindegyik más hamis, nem is igazi hit.

Vallás = az ő vallása, a többi az álvallás, hamis vallás, sátán kreációja, stb.

#14: Ignorálásról alígha hiszem, hogy szó lenne. Arról van szó, hogy többféle terminológia is létezik. Ezek többnyire a megkívánt előismeretek különbözőségére épülnek, ám előfordulnak "azonos szintű" terminológiák is több-kevesebb eltéréssel.

Valamennyi felsőoktatási intézményben ezt el is szokták mondani, és konkrétan utalnak is rá, mondjuk az elméleti fizikát tanulóknál, hogy pl. az elektrodinamikát ne xy könyvből tanuld meg, hanem egy másikból. Vagy épp hogy ugyanannak a szerzőnek egy másik könyve már teljesen jó. Aki Orosz prof. Úrhoz járt még, az pontosan tudja miről beszélek...

Az egyes terminológiák viszont nem zárják ki egymást, mivel az alapok valahol ugyanazok.

Nagyon általánosságban tettem most a megállapításaimat, ám helyességük könnyen belátható.

Mikor jönnek az emberhez középiskolások hogy most centripetális vagy centrifugális erőről van szó?!

Mert hogy az egyik példatárban így van, a másikba meg úgy, és a számítás végképlete pedig ugyanaz.

És akkor a végkiábrándítás persze abban van, hogy bizonyos feltételek mellett az alapok is ugyanazok, csak az A-példatár egy álló rendszerben dolgozott, a B-példatár meg egy együttforgó rendszerben...

De még számtalan példát lehetne mondani. Nagyon izgalmas tud pl. lenni, mikor pl. egy gépészmérnök hallgató vizsga előtt egy építőmérnök kollégával beszéli át mondjuk a statika/szilárdságtan egyes fejezeteit, mikor előbbi jobbsodrású, utóbbi balsodrású rendszerben dolgozik.

Szóval arra mutatok itt rá, hogy a szakirodalmak között is vannak eltérések, de az alapok valahol ugyanazok.

Akinek van ideje és kedve, érdemes mondjuk azonos témakörrel foglalkozó könyveket/cikkeket átnézni eltérő kiadási dátummal.

Egészen pikáns, és érdekes dolgokba is belefuthat az ember. Pl. adott témakörről a 30-as, 60-as, és 80-as években írt könyvek/cikkek egész más terminológiában gondolkodnak.

Nagy segítség viszont, hogy vannak mértékegységek. Erről megint hosszasan lehetne írni, pl. ha azt mondom méterkilopond, kinek mi jut az eszébe. Aki olvasott már mondjuk 50-es évekbeli Öveges könyveket, az jól tudja az MKS-rendszer mibenvoltát.

A szép viszont, hogy az egész fizika mértékegységrendszer-független. Az elvek ugyanazok maradnak. Ugyanúgy van energiamegmaradás, impulzusmegmaradás, impulzusnyomaték-megmaradás most is, mint 100 évvel ezelőtt. És teljesen mindegy, hogy F-el jelölöd az erőt vagy P-vel, vagy hogy a teljesítményt P-vel vagy L-el, (mert régen így jelölték...) az alapelvek ugyanazok maradnak.

Nem szabad soha fennakadni a terminológiai különbségen. A tárgyalt terminológiák még a korszerű szakirodalmakban is eltérhetnek, de ezek közül valamennyi ekvivalens a felvetődő probléma megoldása tekintetében. Ezeket el kell fogadni, és mindenkinek olyan mélységben/terjedelemben kell belemennie, amennyire az szükséges/elvárás tőle.

#13: "Nem kell szerintem ennyire belemenni a kérdezőnek."

Ezt ő írta. Szerintem elég egyértelmű hogy a termodinamikai zárt rendszer a kérdés, és nem a mechanikai.

#14: " Tekintettel arra, hogy mindenki a saját elképzeléseit próbálja érvényesíteni, a fizikában használatos terminológia teljes ignorálásával, így kiszállok."

Ha adsz egy forrást az egyik jelentésre, adok kettőt a másikra..