A határozatlansági elv a kvantummechanikában belezavar annyira a kauzalitásba, hogy elmondhassuk, hogy szabad akaratunk van?

#8:

Nem kell ennyire lemenni. Makroszinten is befolyásolható az agyműködés.

Legegyszerűbb/látványosabb példa a részegség. Ha alkoholt iszol, akkor máshogy (sehogy sem) működik az agyad. (de csillió más, hasonló példa van)

Szóval a makro hatások befolyásolják a döntéseidet, sőt, a döntési mechanizmusod is. Nem egy szuperintelligens szellem vagy, abszolút erkölccsel felruházva, állapotok nélkül; hanem egy darab ideggóc a fejedben, küldözgeti a jeleit ide-oda.

Hm, lehet, hogy én félreértelmeztem, én a "szabad akarat" alatt semmiképpen sem az emberi agyműködést értettem, hanem általánosabban, a jelenségek kimeneteleit.

Az agyműködés kaotikus elemeihez tényleg nem kell kvantumszintre menni. Elég az hozzá, hogy az agyi idegi impulzusok félig-meddig analógok, időben nem szigorúan szinkronizáltak, ismétlődés esetén az okra épülő okozat is változhat.

Ha ehhez még hozzáadjuk a neuronok véletlenszerűen kaotikus kapcsolódásait, akkor szerintem makroszinten nem is kell az agynál kevésbé determinisztikus működésű dolgot keresni.

"az agyi idegi impulzusok félig-meddig analógok, időben nem szigorúan szinkronizáltak, ismétlődés esetén az okra épülő okozat is változhat.

Ha ehhez még hozzáadjuk a neuronok véletlenszerűen kaotikus kapcsolódásait"

Az agy felépítése olyan, hogy ezeket igyekszik kiküszöbölni, szóval sokkal inkább determinisztikus, mint az a működési elvéből következne.

Lol dehogy igyekszik.

Egy zaj, szag, szín, akármi teljesen felborítja az egészet.

Általában tök random módon mûködik, a legminimálisabb hibaellenõrzés nélkül. (viszont hatalmas hibatûréssel. Akkor is tudsz 'valamit' beszélni, ha hiányzik a fél agyad, csak nem lesz értelme)

"@12: a kaotikus rendszer nem jelent egyet a nem determinisztikussal."

Nem is állítottam. Ez csak hab a tortán az agy működésében.

Az agy működése nem determinisztikus, csupán a működési mód törekszik arra, hogy az agy tulajdonosának minimum látszólag determinisztikus végeredményt nyújtson. Több-kevesebb sikerrel. Az agy mindennek értelmet próbál adni, hogy ne dilizzünk bele a káoszba. De attól még a működése NEM determinisztikus.

Nem csak az agysejtek és szinapszisok nagy darabszáma a tökéletes szimulált agymodell akadálya.

Igen és nem. Attól függ, hogy mit értünk makroszint alatt.

Ha a makroszinti törvények alatt Newton törvényeit értjük, akkor determinisztikus, determinált.

Ha azt értjük alatta, hogy "Newton törvényei nagy valószínûséggel", akkor nem lehet determinisztikus, hiszen a mikroszint nem az.