Evolúció ezt hogyan magyarázza? Milyen ellenérvek (tények) állnak ezzel az elmélettel szemben?
Nem vonom kétségbe a leleteket, és az eddig megállapított evolúciós folyamatokat, mint a cetek és más patás állatok rokonsága, a dinoszauruszok utódai a madarak, és a többi, de számos dolog kételyt ébreszt bennem a darwini elmélettel kapcsolatban.
Az oké, hogy minden utód más DNS-sel rendelkezik, mint elődei, és mutációk gyakorta fellépnek, de hogy ez, véletlenszerűen, természetesen egy irányban haladjon, az már bűzlik.
Például a toll története:
Születik egy "őstoll"-as (sajnos nem tudom mi a helyes megnevezése a toll elődjének) kis fióka, de ez a mutációja egyedülálló, és habár megéri a felnőtt kort, és utódokat nemz, akiknek át is adhatja újdonságát, ez még nem jár számára semmi előnnyel. Eltelik x idő, az adott faj felét a kis tollas egyedek teszik már ki. Ez eddig oké, de a toll szerkezete hogyan fejlődik tovább? Számtalan mutáció létrejöhet a generációk alatt, mi szabályozza, hogy a "szelekció" egy irányban haladjon tovább, és kialakuljanak az első valódi tollak? Hova tovább nőjjenek akkora, és olyan felépítésű evezőtollak (és ott, hogy megfelelő helyen is legyenek), amivel az adott egyed egy véletlennek köszönhetően megtanulni felröppenni, siklani? Amíg ez a képesség nem adatik meg a "fajnak" addig felesleges a tollruha viselése, és szinte semmi előnnyel nem jár. (Tekintsünk el a hőszigetelő képességétől, mert a példámban a repüléshez szükséges mivoltát vettem alapul.)
Manapság az emberek tenyésztenek, aszerint válogatják össze a tenyészállományt, hogy mely tulajdonságot, esetleg mutációt (elsősorban a színre gondolok) szeretnék az utódokon viszont látni. Ez egy előre megtervezett folyamat, melynél válószínűsíthető az eredmény, és a szülők mesterségesen válogatottak.
Másik nagy kérdésem, ami fejtörést okoz:
A szaporodás
A példa legyen a tojásról az elevenszülésre való váltás.
Az első emlősök igen hüllőszerűek voltak, a hüllőktől eredeztetik őket. Ha még a fentieket el is fogadom, erre nem tudom elképzelni a "mutációk sorozata" elméletet.
Elvégre azzal magyarázzák, hogy a véletlen mutációk közül lesznek előnyösek, melyek elterjedve a fajon belül hozzák meg az evolúciós lépést.
De egy szaporodásnál, amennyi összetett dolog van, nem lehetséges az, hogy véletlen 456 (mondtam egy számot) féle mutációval szülessen egy egyed, amelyek által ő másképp szaporodik.
A tojás elkészítéséhez, tárolásához való szervek helyett már petefészke, méhe, méhnyaka stb. szervei vannak, a benne fejlődő utód (ami nem mellesleg egy olyan hímtől származik, akinek az elődjei nem rendelkeznek ilyen mutációval) pedig minden gond nélkül kifejlődik a tojástól eltérő közegben.
Nyilván sarkalatos volt a példám, tudok olyan fajokról (például elevenszülő cápák) amelyeknek a tojásai bizonyos értelemben az anyaállat testében maradnak, és az utódok ott fejlődnek ki, viszont az sem érhető fel, egy egyszerűbb színmutációval.
Olvastam korábban egy cikket, ahol rengeteg érvet sorakoztattak fel az evolúció elméletének megcáfolására, sajnos már nem találom azt az oldalt.
Ki tudna nekem még ilyen "ellenérveket" mondani? Ki tudna a példáimra olyan érvet mondani, ami megcáfolja az én gondolataimat, és beigazolja az evolúciót?
Nyitott vagyok, szó sincs arról, hogy mindenképpen az evolúció ellen lennék, csak így számomra ez lehetetlennek tűnik. Segítsetek megérteni.
Kérdező: "Olvastam korábban egy cikket, ahol rengeteg érvet sorakoztattak fel az evolúció elméletének megcáfolására, sajnos már nem találom azt az oldalt.
Ki tudna nekem még ilyen "ellenérveket" mondani?"
Sajnos, szakképzettségre-, kísérletekre-, valós kutatásokra támaszkodó ellenérvekre nem tudok rámutatni, kizárólag áltudományos agyament hazudozások halmazára, amit a vallásos elvakultság gyárt le. Ebből azonban bőven van "termés". Itt egy topik a GYK-ról, ahol egy kreacionista elvakult (vitapartnernek nem nevezném, mert semmire se reagált vitaszerűen) lökte be az evolúciócáfoló röpiratokat (töménytelen mennyiségben, melyben a kutatók kijelentéseinek gátlástalan meghamisításaival-, ténytagadásokkal, ferdítésekkel stb. operáltak).
https://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__..
Balszerencsére a topikba bár beszúrt röpiratokból rengeteg van, de elszórva... Nem tudok mást mondani, olvasd végig, ha van türelmed hozzá.
"Ráadásul én még akarom is hogy repülni tudjak és szárnyaim legyenek...mégsincsenek. :( Talán ha sokat ugrálnék egy fáról lefelé és közben csapdosnék a karjaimmal, valamelyik utódomban már megjelennének a kezdetleges tollak?"
Ez így kevés. Közben radioaktív sugárzással bombázd is magad. Vagy van a Haeckel törvény. Plasztikai sebésszel ültess be tollakat a karodba és akkor a gyereked már tollakkal születik. De előtte olvass sok est mesét, akkor jobban el tudod képzelni ezeket a dolgokat
#12
Esti mese helyett mi lenne ha esetleg az eddig érkezett válaszokat olvasnád végig? Hátha kevesebb hülyeség ragadna rád is, ha kivételesen hozzáértők írásaiból is tájékozódsz!
Mivel a pontos folyamatot természetesen nem ismerjük, ehhet az ÖSSZES láncszemnek meg kéne lennie a láncban, felvetnék egy lehetséges utat a tol kialakulására, amit kb. lefednek a ma ismert leletek.
Van egy pikkelyes bőrű hüllőnk. Ő még kénytelem minden hűvös reggel kiparkolni a napra, hogy ne kelljen szívatóval indulnia.
Aztán szép lassan kialakul, hogy milyen szín az, ami ezt a reggeli bemelegedést a megfelelő módon elősegíti.
A hüllőnknek lesz egy olyan színű pikkelyburkolata, amivel reggel hamar bemelegszik.
Így agilisabb lesz a vetélytárs fajoknál és terjed. Mondjuk dél felé is jelentősen, ahol szintén jó, ha reggel gyorsan melegszik, de nap közben esetleg már túl melege lehet.
Itt előnyt jelenthet, ha ezek a pikkelyek nem fekszenek fel a testfelületen, hanem kissé elállnak, légrést tartva maguk alatt. Jé, ez még a hőszigetelést is javítja, mindkét irányban, vagyis megkezdődhet egy STABILAN MELEG testhőmérséklet kialakulása, az anyagcsere is így módosul, hiszen a hideg időben is aktív életmód nagy előny a hidegben ledermedt konkurenciával szemben.
A pikkely egyre elállóbb, egyre levegősebb, elszálasodó lehet, egyre jobb hőszigetelést nyújtva, plusz esetleg a párválasztásnál az ellenkező nem is elkezd bukni a legborzasabb külsejű példányokra, ez tovább erősíti a pikkelyek nagyságát, levegősségét, "tollasságát", ízlés szerint párcsalogató vagy rejtő színárnyalatban. Ha a pikkelyek (bár most már nevezzük tollnak) nem csak úgy lógnak, hanem mozgathatóak, felborzolhatóak, akkor szigetelő képességük szabályozható, az előnyök sokasodnak.
A másik nem ízlése olyan mértékű méretnövekedést hozhat a tollak méretében, ami még nem jelentős hátrány a túlélésben, de semmi valódi szerepe nincs az "esztétikumon", a nemi vonzerőn kívül.
Aztán jön az a faj, ami gyakran kolbászol fákon, ahonnan gyakran magát levetve kell menekülnie, vagy fák közt ugrálva közlekedni és a tollnak elkezd keményen funkcionális előnye lenni.
Hogy mire alapoztam a fentieket?
1. egyre több dinoszaurusz-fosszíliáról derül ki, hogy testét toll borította, annak ellenére, hogy alkatilag, testméretre stb. a leghalványabb jele sincs a repképességnek, még a kialakulás legyenyhébb fázisában sem (pl. egyes, a tyrannosaurus rex rokonságába tartozó alfaj egyértelműen tollas volt, hát egyiksem egy sirály-alkat).
2. a toll megjelenése közel egyidős a kisebb testű dinoszauruszoknál a stabil testhőmérséklet kialakulásával (a dinoszauruszok már NEM voltak hüllők).
Mint fentebb írtam, ez csak egy általam feltételezett menetrend, nem is kell helyesnek lennie, hogy a lényeg látsszon: bizonyos tulajdonságok kialakulásában egyáltalán nem volt szerepe a ma betöltött funkciójának, a kreacionisták pedig a mai funkcióval akarják bizonyítani a kialakulás lehetetlenségét.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!