Az evolúció során miért nem alakult ki, hogy érdesebb/recésebb legyen a hímvessző?

@Kérdező: "Mindenfajta elméletnek mindenféle kísérletben és gondolatkísérletben jól kell működnie ahhoz hogy igaznak fogadjuk el. Olyan nincs hogy "hát most nem működik""

Az evolúció ez egyszerűsítve: replikáció, variáció, szelekció. Ez 100%-ban működik. Az elmélet ebből csak annyi, hogy ez a folyamat mit eredményezhet még azon kívül is, amit szemmel már nem tudunk követni.

Az evolúció jobban tudja, mint mi, hogy mit kell tennie. Mi ilyenkor csak loholunk utána, hogy a tettének eredményeit megértsük.

Leslie Orgel második szabálya ez: "Az evolúció okosabb nálad."

Azt is látjuk, hogy egy bankból a pénzt mi ürítette ki. Rossz befektetések, helytelen döntések, vagy egy zseniális bankrabló. A bankrabló működésének nyoma egyértelműen kideríthető, tehát a bankrablási elméletünk teljesen biztos alapokon fog működni, de ez nem jelenti azt, hogy egyúttal tudjuk, hogy a bankrabló mit, miért tett és milyen alkalmi módszerek mentén tette azt, amit tett.

Hát én nő vagyok és nem csábít az ötlet. A pénisz amúgy sem teljesen sima. a makk eléggé ki tud állni a síkjából. Egyébként pedig nem tudom elképzelni, hogy hogy gondoltad. Kis bütykök állnának ki belőle? Ha igen, akkor mennyi próbálkozás kellene ahhoz, hogy a bütykök mérete már elég nagy legyen, hogy érezhető legyen a változás, de még ne legyen fájdalmas?

Amúgy szex közben nem csak a vagina stimulálódik, hanem a csikló is (ha jól csinálja az ember) és ez így együtt mégis csak jobb és még tanulható is, nem kell egy véletlen mutációra várni.

#13: "Hát én nő vagyok és nem csábít az ötlet."

Hát, nem tudom, hogy a cicalányok mit képzelnek el magukban ideális hímtagként, de mindenesetre azt kapják, amit a Kérdező megálmodott az embernek, mivel az érett kandúroké tényleg érdes, méghozzá túlzottan is, mert az szó szerint tüskés.

Ezeknek a tüskéknek több szerepük is van. Egyrészt nem engedi el a "csapdába" esett cicalányt, ha menet közben meggondolná magát, másrészt az ovuláció, az érett petesejtek kiszabadulása azáltal történik, hogy a tüskék stimulálják a... izé... szeméremtestet ott ahol kell..., harmadrészt lehet, hogy az előző udvarlásban sikerrel járt hímek örökítőanyagának kisikálásában is szerephez jut.

Ám a macskahölgyek nem azért nyivákolnak hangosan, mert ez a tüskés dolog olyan jól esne nekik... legalábbis nem akkor, amikor belőlük "kicsusszan"... brrr...:\

Mindenesetre a természet elég nagy formagazdagsággal hozta létre a hímtagokat, de nem pusztán azért, mert az extrém dizájn nagyobb élvezetet adna... :D

@15

Értem.

De akkor újra javasolnám a #10. megjegyzést átböngészni, legfőképpen innen: "Ugyanez a helyzet a nemi szervvel is. Tuti, hogy olykor létrejönnek olyan hatékonyabb nemi szervek, amik egy kicsit nagyobb fizikai élvezetet okoznak az átlagnál, de..."

et cetera...

@Kérdező

Megpróbálom érthetőbbé tenni...

Nagyon sok mindent kitalálhatunk, amiről azt képzeljük, hogy az evolválás során jól jött volna nekünk, de tapasztaljuk, hogy nem így van. Pl. milyen jó lenne, ha hátul is lenne szemünk, vagy tudnánk a víz alatt is lélegezni...stbstb.

Az evolúció működésének megértésében segít a költségszemlélet.

Mondjuk az analógiánkban feltalálnak egy új kőolaj finomítási rendszert, ami olcsóbb, mint régi.

A hatékonyabb üzleti életvitel elmélete azt mondja, hogy ami olcsóbb, az a jobb, mert az könnyebben eladható. Ám ez nem ilyen egyszerű, hiszen költségvetést készít az óvatos üzletember, mielőtt befektetne valamibe, míg az az üzletember, aki csak a pillanatnyi előnyöket tartja szem előtt, az ziher, hogy előbb vagy utóbb tönkremegy.

Az óvatos nyomoz, és megtudja, hogy az új kőolaj finomító rendszer sokkal környezetszennyezőbb, és arra számít, hogy nő az adózás, ill. több pénzt kell befektetni a környezetvédelmi szűrők kialakításába. Több lesz a tiltakozás, nehéz lesz a gyártótelepnek helyet találni...stbstb...

Ha ezeket figyelembe véve is jól jön ki, akkor befektet, de innentől kezdve nem mindegy, hogy milyen mértékben. De ha a számítások nem kedvezőek, akkor a pillanatnyi előny sugallta nagy haszon álmát az üzletember kukázza és az egész projektet is.

Más üzletember is erre jut, de ő esetleg tud egy olyan új szűrőrendszerről, ami a problémát csökkenti, így belevág a dologba...stbstb

De olyan is előfordulhat, hogy minden számítás ellenére a dolog nem jön be senkinek, mert nem vettek észre egy olyan összetevőt a folyamatban, ami végül csődbe viszi az egész üzletet. Ettől még a hatékony üzleti életvitel működésére felállított elméletek nem buknak meg. Vagyis az elmélet teljesen jó, attól függetlenül, hogy az elméletet valló és alkalmazó üzletemberek felkészültségüktől-, tudásszintjüktől, vagy tapasztalatuktól (vagy egyszerűen a szerencséjüktől-) függően más és más eredményre jutnak abban, hogy mi összességében az előnyös.

Hogy jól döntöttek-e, annak lesz egy értékmérője, aminek a működése azonban önálló, és tökéletesen pontos eredményt hoz ki, és az a pénz mennyisége. Szaporodik-, vagy csökken-, vagy stagnál a mennyisége. A pénz mennyisége nem az óhajunk alapján duzzad, vagy apad, hanem az egy természetesen alakuló értékmérője a döntéseinknek.

Az evolúció működésében is van értékmérő valuta, és ez az életek mennyisége. Az evolúció rossz üzletember, mert ő mindent a pillanatnyi előnyök alapján tesz, ám van egy nagy előnye, hogy soha nem megy csődbe, és mindig van tartaléka, amiből fel tud tápászkodni, és ki tudja szelektálni azokat a megoldásokat, amik ugyan elsőre sok előnnyel bírtak, de hosszabb távon kiderült róluk, hogy nem jók, vagy összességében nem hoztak olyan előnyt, ami miatt érdemes lenne általános értelemben is változtatni, mivel az élet-valuta idővel mégis csökkent, vagy mert hosszabb távon semmiféle élet-valuta növekedést nem hozott, és ami nem hoz előnyt, abba fektetni energiát egyszerűen nem hasznos.

Az evolúció elmélete éppen ezért az üzleti életből átvette a trade-off szakszót, amit úgy lehetne fordítani evolúciós kontextusban, hogy csereviszony. Ezek figyelembevétele mellett tudjuk eldönteni, hogy az elsőre hasznosnak tűnő változás tényleg hosszabb távon is hasznos-e. Ám ez nem jelenti azt, hogy tényleg minden költségcsökkentő és növelő tényezőről tudunk. Aki ezt igazán majd el fogja tudni dönteni, az az élet-valuta, és így az evolúció.

Ha tehát azt tapasztaljuk, hogy a férfias nemi szervünk nem akar hosszú-hosszú ideje változni, pedig el tudnánk képzelni annál jobb megoldást is, akkor nem az elméletben van a hiba, hanem bennünk, és rá kell jönnünk arra, hogy milyen hátrányokkal jár összességében, hosszabb távon az, amit mi olyan kézenfekvően elsőre jónak tartunk. Ez a trade-off szemlélet. Többnyire nem azért járunk rosszul egy üzleti projekttel, mert rosszat tanultunk az iskolában az üzleti stratégiák kialakításáról, hanem mert a tanultakat rosszul alkalmaztuk, vagy mert rossz tanulók voltunk (információhiány), vagy mert a folyamatban volt egy előre nem kiszámítható kedvezőtlen fordulat... stb.