Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Télen miért nincsenek dörgős,...

Télen miért nincsenek dörgős, villámlós viharok?

Figyelt kérdés
Miért csak nyáron?

2017. ápr. 4. 17:01
 1/10 anonim ***** válasza:
100%
Idén január közepén veszprém megyében volt hóvihar és villámlás egyben.Nekem is feltűnt hogy ilyet még nem láttam.Ennyiben tudtam segíteni hogy létezik.
2017. ápr. 4. 17:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/10 anonim válasza:
100%
Vannak, hózivatarnak hívják.
2017. ápr. 4. 17:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/10 anonim ***** válasza:
50%

Mert a zivatarfelhő képződésnek a nyári, azon belül a délutáni viszonyok sokkal megfelelőbbek.

Részletek engem annyira nem érdekelnek, villámilag ennyit tartottam érdemesnek megjegyezni, de a neten ma már minden elérhető. Bár pont villámmal kapcsolatban a félrevezetés, tévhit, ostobaság is számos.

2017. ápr. 4. 17:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/10 anonim ***** válasza:
91%

[link]

"A zivatarok keletkezése" résznél érdekes.


tldr:

Nyáron süt a nap, nagy területet felmelegít, de a légrétegek függőleges irányban nehezen mozognak, ha elég nagy a nyomáskülönbség, az első áttörésnél kezd kicserélődni a két légréteg nagyon nagy területen. Emiatt lesz egy magas felhő(1-70km magas, átlagosan 8 km). A magas felhőben nagyobb töltésszétválasztódás lehet(alacsonyabban is van, de ott nem lesz akkora töltés ami átütne a földig).

Télen nincs a napnak akkora felmelegítő ereje, hogy nagy hőmérséklet különbség legyen légrétegek között, valamint nagy páratartalom is kell(ebből lesz a felhő.) de ha nem süt a nap, akkor nem is párolog a víz.

2017. ápr. 4. 17:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/10 anonim ***** válasza:

Nálunk tíz évente van egy zivatar télen, erős lecsapókkal.

Talán tavalyelőtt volt karácsony környékén Szegeden...

Nyáron hetente, kéthetente megdörren az ég.


Nemhiába, erősebb sokkal a feláramlás, mint télen.

2017. ápr. 5. 00:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/10 anonim ***** válasza:
2017. ápr. 5. 00:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/10 Wadmalac ***** válasza:

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomany..


Azt hiszem, volt már idén még egyszer a kérdés, amire több válasz is volt,csak nem találom.

2017. ápr. 5. 12:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/10 Wadmalac ***** válasza:

Na itt is volt, az első válaszoló linkeiből kiderül, hogy azért igenis vannak télen is villámdörgéses viharok.

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomany..

2017. ápr. 5. 12:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/10 anonim ***** válasza:

A zivatarképződés a konvekcióval kezdődik. Ez a következőt jelenti:

A levegő talaj általi közvetett felmelegedése miatti feláramlás az, amit konvekciónak nevezünk. A levegő felmelegszik, sűrűsége csökken a talajtól kapott hő, valamint a napból érkező, levegőben levő víz és egyéb hőmegtartó (üveházhatású) anyagok által, majd a lecsökkent sűrűség által a hűvösebb légréteg fölébe emelkedik.

A feláramlott levegő hőmérséklete újfent csökkenni kezd, a légtömeg vízgőzzel telítetté válik, és az ún. kondenzációs magokon megindul a víz kicsapódása, kondenzációja. Ezek a kondenzációs magok nagyon apró porszemek, amiket a levegő magával sodor.

Az így kiváló vízcseppek és jégkristályok ún. felhőelemeket alkotnak, amely felhőelemek később felhővé állnak össze. Ez a csapadék pedig majd lehullik.


Mi választja el a havat az esőtől?

Mindkettő ún. hulló csapadék és közös az eredetük, a fent vázolt módon alakulnak ki.

Amikor eső esik, akkor a felszínközeli hőmérséklet fagypont felett van, így a lehulló jégkristályok esésük közben megolvadnak, eső fog esni.

Ha a felszínközeli hőmérséklet fagypont alatti, akkor nem olvad meg, hó esik.

Az ónos eső érdekes: lefelé haladva útközben megolvad, majd a hideg talajon újrafagy.

A havas eső esetében a csapadék hó formájában érik el a 0 °C-os felszínt, ahol részben elolvadnak a pelyhek.

A jégeső akkor keletkezik, mikor a konvekció nagyon heves, és a magasban jéggömbök keletkeznek. Ezek mérete akkora, hogy lehullás közben sem olvadnak el.


A villámlás csak elég ritkán ér földet. Általában felhők között alakul ki, különösen zivatarfelhőkben (mindjárt mondom, miért).


Na... Nézzük meg kicsit, mi is az a villám.

A villám tulajdonképpen elektromos gázkisülés, ami három "helyütt" alakul ki:

- felhőn belül

- felhők között

- felhő és felszín között.


A zivatarfelhők esetében melegebb időjáráskor eső, hidegebb időben hó esik, és a villámlásra vonatkozólag elmondható, hogy a legtöbb villám ún. felületi villám, nem ér felszínt.

Mi segítheti a zivatarfelhő kialakulását?

Egyrészt magas relatív páratartalom, másrészt magasabb hőmérsékletű levegő a térségben, harmadrészt pedig olyan energiaforrás, ami erélyesebb konvekcióra kényszeríti a légtömegeket.


Most fordítsuk le ezt az egészet ilyen magyar nyelvre:

Télen is kialakulnak zivatarfelhők, amikor is keményebb hidegfront enyhébb időjárást követ, de sokkal kedvezőbbek a körülmények a melegebb időszakban.

Nos... Ezért. :D

Akit érdekel: 16/meleg

Ui.: Kicsit pontatlan a szöveg, de nézd el, hogy este 11-kor nem tudtam normálisat összehozni. :D

2017. júl. 11. 23:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/10 anonim ***** válasza:
Na, ki volt az az agyi állománytalan lény, aki lepontozta az élethosszos nemzetközi hírű villámkutató megállapítását, amit összefoglalólag visszaadtam? :D
2017. júl. 12. 08:03
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!