Pszichopatáknak tényleg nincsenek tükörneuronjai (ahogy Puzsér felveti például), vagy sérültek vagy másképp működnek?

Mivel nem vagyok szakember, a kérdésre önmagában nem tudok válaszolni. Egy magamfajta laikus számára logikus hipotézisnek tűnik, lehet, hogy tényleg ez az egyik oka, de kísérletileg kellene ellenőrizni, nem tudom voltak-e ilyen vizsgálatok, tanulmányok, publikációk. De sejtésem szerint egy pszichopatánál ennél többről is szó van.

Puzsérról azért azt érdemes tudni, vannak nagyon érdekes gondolatai, megközelítései. Bizonyos területen az átlagnál jóval nagyobb műveltséget tud felmutatni. De vannak témák, amiben abszolút laikus, mégis határozottan tálalja ezekben a témákban is a véleményét. (És ez önmagában nem baj, ő a véleményét mondja el, ha az nagyon megalapozott, akkor azt, ha kevésbé, akkor azt. De erre időről-időre ő is felhívja a figyelmet.) Érdemes odafigyelni arra, amit mond, érdemes elgondolkodni rajta, sok tanulságot le lehet vonni a fejtegetéseiből, de másik oldalról érdemes fenntartásokkal is kezelni, vizsgálat tárgyává tenni a vaskos megállapításait, hiszen a legtöbb témában ő is egy elmélyülten véleményt nyilvánító, de mégiscsak laikus ember.

Az alapján, amit a tükörneuronokról tudni lehet, hogy létrehoznak egy kapcsolatot a más csinálja-én csinálom között, létrehozhatnak egy kapcsolatot a mással történik-velem történik között is, így feltételezhető, hogy közük van az empátiához, ami a pszichopatáknál hiányzik.

Ezt nyilván érdemes lenne tanulmányozni.

Viszont biztos, hogy a pszichopatáknak is vannak tükörneuronjai, csak rosszul működnek. Tükörneuronok nélkül képtelenek lennénk beilleszkedni a társadalomba, hiszen a szocializációnk nagy része öntudatlan, mély belső indíttatásból eredő utánzás, a világ spontán tükrözése; ugyanezt intellektuális megfigyelés, igazodás tényének és módjának eldöntése és módszeres gyakorlás révén nem tudnánk elérni.