A hidrogénrobbanás mechanizmusa. Milyen folyamatok játszódnak le ennek során?

Tényleg volt ott más folyamat.

Bizonyos hőmérséklet felett a víz szétbomlik hidrogénre és oxigénre, durranógáz elegy keletkezik. Nem tudom, ilyen helyzetben ehhez elég-e a hőmérséklet, de a vízgáz-reakcióhoz biztosan.

Abban szén (ami még van a salakban is rendesen, mert olvasztásnál ezzel redukálják a vasoxidot) és víz magas hőmérsékleten szénmonoxiddá és hidrogénné bomlik.

Aztán ha a bomlási hőmérséklet alá hűlve ez a keverék újra gyulladási hőmérséklettel meg oxigénnel találkozik, jön a durranás.

Ha rákeresel a vízgázra, megtalálod.

Régen a városi gáz is ez volt.

Egyszerű volt a gyártás, vizet permeteztek izzított szénre.

Csak hát ugyebár a szénmonoxid erősen mérgező, így szivárgásnál nem csak tűzveszélyes volt.

Valószínűleg acél, vagy vas lehetett a kiöntött salakban.

Fe + H2O = FeO + H2

( Az oxidáció nem megy el Fe3O4, Fe2O3 fokozatig.)

A kohósalak (szürke) habosítása megfelelő berendezésben víz oldalirányú befúvatásával történik. Nagyon kell ügyelni, hogy a salak alján ne legyen vas.

Valamikor kohászkodtam Dunaújvárosban. A DV-ben is meséltek hol rémisztő, hol mulatságos történeteket olvadt vas és víz találkozásáról.