Ezt hogy csinálja?

nátrium-acetát kell hozzá, amit azt írja, könnyű beszerezni interneten.

forráshoz közeli hőmérsékleten levő vízbe öntöd, elkevered, amíg teljesen feloldódik és nem marad opálos(teljesen átlátszó lesz)

kiöntöd pohárba, beteszed hűtőbe, majd ha kiveszed és valami durva behatás éri(pl hozzáérsz, csepegteted) akkor szilárd lesz.

Azt írja, exoterm a reakció, tehát meleg lesz. Ez mondjuk hülyeség sztem, ha valami exoterm, akkor hőt ad le tehát ő maga hideg lesz, nem?

"Ez mondjuk hülyeség sztem, ha valami exoterm, akkor hőt ad le tehát ő maga hideg lesz, nem?"

Ha valami hőt ad le, akkor meleg lesz. Az általa leadott hő megy bele a kezedbe, ez az, amit melegségként érzel a bőrödön. A hőt a reakció a szűk környezetének adja át (pl a kémcsőnek, az azt fogó kéznek, illetve ha pl oldatban megy végbe a reakció, akkor az oldószer molekuláinak is), maga a kémcső, a kéz illetve többnyire az oldószer nem vesz részt a reakcióban (jelen esetben az oldószer igen), mégis melegszik (átveszi a hőt a rekciótól). Persze aztán a kémcső átadja a hőt a tágabb környzetnek. Ez a hőleadás addig tart, amíg a hőt leadó kémcső melegebb, utána a hőmérsékletek kiegyenlített volta miatt nem történik hőcsere.

Az exoterm tehát azt jelenti, hogy a reakcióelegy felmelegszik, hőt ad át pl a kémcsőnek, ami majd persze ezt a hőt szép lassan le fogja adni a tágabb környezetnek.

Az endoterm azért hideg, mert a rekciópartnerek kiszívják a hőt a környezetből, első sorban a szűk környezetből, és ezt a hőveszteséget hűlésként észleljük.

de haa reakció maga exoterm, úgy a saját hőjét használja és ezt adja le, vagy a reakció során gerjeszt hőt amit aztán átad környezetének?

Mert például ha az előbbi, akkor tényleg hidegebbnek kéne lennie magának az anyagnak, ha pl csak simán tálcára csepegteted, ha utóbbi, akkor viszont saját maga megtartja a hőjét és még azon kívül is gerjeszt a környezetének...

Ugyanígy az endoterm, ott is a reakció vagy az anyag vonja el a hőt a környezettől?

Mert ez számomra most nem világos, bár rég tanulok kémiát, de úgy látszik, régen volt ez az anyag, kiment a fejemből, de az utóbbi időkben abban a tudatban éltem hogy az exotermnél hideg anyag és meleg környezet lesz, az endotermnél meg fordítva.

16/f (már bocs hogy így belekontárkodok a kérdésbe, csak szeretnék megvilágosodni)

"de haa reakció maga exoterm, úgy a saját hőjét használja és ezt adja le, vagy a reakció során gerjeszt hőt amit aztán átad környezetének? "

Ez hülyeség, nincs olyan, hogy saját hője, meg gerjesztett hő. Különben is, hogyan méred meg, hogy melyik volt a sajátja, és melyik nem.

A hő egyébként egy energiafajta, mégpedig az elemi részecskék mozgási energiája. Ha a részecskék gyorsabban mozognak, akkor az adott valami melegebb lesz. Az energia nem keletkezhet a semmiből, de létre jöhet más energiafajtákból. Az exoterm esetben arról van szó, hogy a reakciópartnerek kémiai energiája alakul hővé. A hő a részecskék mozgásából adódik, tehát a reakció során azt is mondhatjuk, hogy a két reagáló partner kevésbé mozgott, mint a reakció után kapott termék. Vagyis a terméknek nagyobb a hője, mert a reakció során „felpörög”, és az ehhez szükséges energiát maga reakció biztosította. A hő fotonok formájában távozik a termékből, ami ekkor egy kicsit lelassul, azaz hőt veszt, de fotont ad le. A fotonok nekiütköznek a másik molekuláknak, ezzel serkentve a molekulák rezgését, vagyis a reakciópartner megosztja a hőjét a környezettel. Ha jobban rezegnek, az azt jelenti, hogy melegszenek – ezt érzed a kezeddel, ha közel teszed a reakcióhoz. Ezen kívül a gyorsabban rezgő molekula ütögeti a környezetében levő molekulákat, ezzel ugyan lassul, de a környezete molekulái gyorsulnak. Ez is egyfajta hőátadás. Így melegszik fel a kémcső fala.

A kihűlés során az történik, hogy a reakciópartnerek átadták a rezgésüket a környezetnek, azok is átadták, és végülis nagyon sok részecske, a világ összes részecskéje egy kicsit jobban rezegni kezdett, de ez annyira kicsi, hogy igazából 0.

Endoterm esetben a reakció anyagai belassulnak, és lefékezik a környezet molekuláit is. Ezt érezzük hűlésnek.