A csapvíz mennyivel lesz jobb vezető ha adok hozzá Al port?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Nem oldódik benne mint ahogy egyik fém sem.
Tegyél bele sót vagy egy kevés kénsavat.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Egyik fém sem? Kapásból tudok mondani 12 darab fémet, amik reagálnak vízzel.
Sőt, hogy még többet mondjak, ha az alumínium felületéről a passzíváló oxidréteget eltávolítjuk, akkor az alumínium-hidroxid és hidrogéngáz képződésével szintén reagál vízzel.
A hangnem pedig azért ilyen, mert a kérdező feltett egy kérdést, ti pedig csúnyán letorkoltátok.
Kedves kérdező:
Az alumíniumporral nem változtatsz a víz vezetőképességén.
Viszont ami érdekesség lehet... A víz alapjában véve nem egy jó vezető. Sőt, a desztillált vízhez képest a tengervíz nagyjából egymilliószor, a csapvíz nagyjából ezerszer jobb vezető (mármint szó szerint).
A dolog háttere az, hogy egy anyagról akkor mondjuk, hogy jó vezető, ha vannak benne olyan részecskék, amik a töltéseket szállíthatják.
Így megkülönböztetünk első és másodfajú vezetőket:
Az elsőfajú vezetőkben a töltéshordozók (a rácsszerkezetben levő) delokalizált elektronok Ez a fémrácsban azt jelenti, hogy a lekötetlen elektronok a fémrácsban részvevő atomok közös elektronjaivá válnak, így szabadon mozoghatnak. A grafit pedig rétegrácsos szerkezetű, így ha megnézed a szénatomokat a rácspontokban, látszik, hogy a két réteg "között" vannak elektronok, amik hát úgymond semmire sem jók, így a rétegekkel párhuzamosan elmozdulhatnak, így vezetik az áramot.
A csapvíznél picit más a helyzet. Itt a töltéshordozók azok az ionok, amik a vízben oldott szennyeződések/ásványi anyagok ionokra szétesésekor keletkeznek. Így lesznek töltéshordozók, a csapvíz jó vezetőnek bizonyul. Azokat az anyagokat nevezzük másodfajú vezetőknek, amelyekben a töltéshordozók ionok.
Nos, a desztillált víz esetében a vízmolekulák az autoprotolízis keretében (ez egy egyensúlyi reakció, amely két vízmolekula között zajlik, amelynek során a hidroxid- és hidroxóniumionok keletkeznek) egy ideig igen, ionokra esnek szét, amik ha az isten is úgy akarja, akkor közvetíthetnek töltést. De mivel ez a reakció valami hihetetlen gyors, ez minimális, ezért nagyon rossz vezetőnek bizonyul.
16/(meleg)f
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!