A világűrben milyen a hőmérséklet?

Jól írja 1-es árnyékban annyi.

Ami azt jelenti messze a naptól, vagy a föld hold stb árnyékában.

Napon azért nem ennyit mutat az a hőmérő, hanem vagy +130 Celsius fokot ami kb 400 Kelvin.

A hőmérséklet csak anyagokra értelmezhető (az azokat alkotó részecskék (atomok, molekulák) rezgési sebessége). A világűr átlagos hőmérséklete nagyjából -270 fok (kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás), ezt jól írta az első válaszoló. Ebben azonban benne van a galaxisközi tér, ahol km3-enként kevesebb mint egy atom (többnyire kósza hidrogén) található, és beletartozik a legforróbb objektumok (óriáscsillagok, neutroncsillagok, kvazárok, stb.) akár több százmilliárd fokos hőmérséklete is (ha már kelvinben akarjuk kifejezni).

De leginkább úgy lehetne fogalmazni, hogy a világűrben a hőmérséklet nem értelmezhető, hiszen anyagot csak nagyon ritkásan tartalmaz.

Ez úgy értendő, hogy a galaxisközi térben lehet, hogy száguld egy proton (hidrogénion), aminek a sebessége közel fénysebességű, tehát a hőmérséklete lehet akár tíz-száz-ezer milliárd fok is. De amíg nem ütközik semmivel, addig nem is tudja "leadni" ezt a hőmérsékletét, hiszen mondjuk két fényévnyi téren belül nincs semmilyen más részecske, amivel ütközne, tehát nem is tudjuk megmérni a hőmérsékletét. Ha pedig az útjába teszünk egy hőmérőt, akkor a hőmérsékletének megmérésével (ütközés) akár le is eshet -273 fokosra (közel nulla kelvin) a hőmérséklete, hiszen az általa hordozott (mozgási) energiát átadta a hőmérőnknek.

No akkor mennyi is a hőmérséklete? A mérés előtt tízmilliárd fok, a mérés után -273 fok. Na bumm, akkor mennyi is?

Hőmérséklet csak nagyobb anyagtömeg esetén értelmezhető, mert ennek részecskéinek (alkotóelemeinek) átlagos mozgási sebességét minimális mértékben befolyásolja a mérés maga.

Szóval nem lehet meghatározni, nincs a világűrnek hőmérséklete. Se nagyon kicsi, se nagyon nagy, a hőmérséklet mint olyan, értelmezhetetlen az űrre. Amire meg értelmezhető a hőmérséklet, azt meg általában nem világűrnek hívjuk, hanem csillagnak, bolygónak, holdnak, üstökösnek, vagy valami effélének (nagyobb tömegű objektumok).