Miért nem mond ellent a Termodinamika II. főtételének a hőt a hidegebb hely felől a melegebb hely felé pumpáló hűtőgépek működése?

Jól mondják előzőek.

Most pedig kissé témába vágó kis off következik.

Gondoljunk bele mennyire nem hatékony az ilyen rendszer ha "levegőből - levegőbe" működik.

Például Lég-kondícionáló és olyan hűtők melyeknek Lég-hűtéses hőcsrélő rácsuk van.

Az ilyen rendszerek "erőlködnek" hiszen mindíg egy hidegebb/hűvösebb helyről szeretnének hőt kivonni és leadni egy melegebb helyen. Ráadásul egy jó hőszigetelő közegben a levegőben.

(Télen a fűtésre használt Lég-Kondi is!)

Nem véletlen hogy a légkondinál vizet permeteznek a felületre és ventilátorral szellőztetik a kültéri egységet nyaranta. Érdekes hogy az egyszerű konyhai hűtőknél ezen megoldások egyikét sem használják. Tehát azok még ennél is kevésbé hatékonyak. Míg a nagyobb hűtőházaknál, hűtőkamionoknál meg használják ezt a megoldás kombinációt is.

De árulnak vízhűtéses hűtőket is, melyek rácsa vízben van. És így ezek sokkal hatékonyabbak, sőt a mosogatáshoz szükséges melegvizet is ki tudják termelni! Sajnos kevesen veszik, pedig nem sokkal drágábbak már mint a "normál" hűtőszekrények.

De ugyanígy vannak földbeásott kültéri egységű "lég" (de inkább föld)kondícionálók. Melyek ugyancsak sokkal hatékonyabbak. 2-3m mélyen már kb állandó 10-15C van. Melyet télen fűtésre nyáron hűtésre is fel lehet használni!

Ezek is drágábbak, de sokkal hatékonyabbak azaz üzemeltetésük sokkal olcsóbb.

Mégis kevesen veszik. :(

Ha többen vennék még olcsóbbá válhatnának.

De hát a "megszokás" ugye... :(

#5:

Nem az a "feloldás" hogy a Napból energiát (vagy bármi mást) kapna, hanem az, hogy nem következik belõle hogy ne alalulhatna ki élet.

Az univerzumban van is élet, mégse nagyon kap energiát sehonnan.

(tehát a 'feloldásod' nem oldja fel ugyanazt a problémát ha a Föld szót kicseréljül az Univerzum szóra, tehát nem jó feloldás)

> Nem az a "feloldás" hogy a Napból energiát (vagy bármi mást) kapna, hanem az, hogy nem következik belõle hogy ne alalulhatna ki élet.

Valóban nem feltétlenül ez a feloldás. Nap nélkül, akár egy elszigetelt rendszerben is lehetnek olyan folyamatok, amelyek során a zárt rendszer entrópiája növekszik úgy, hogy a teljes rendszer egy nyitott alrendszerében az entrópia csökken. A hűtőgépes példánál meg lehet csinálni, hogy „csinálunk” egy üres Univerzumot, beleteszünk egy szobát, abba egy hűtőgépet és a hűtőgép mondjuk egy aggregátorról üzemeltetjük. A teljes zárt rendszer – szoba – entrópiája növekedni fog, a hűtőgép mégis hűteni fog. A hűtő entrópiacsökkentő mechanizmusa attól tud növekedni, hogy az aggregátor ütemanyaga és a levegő olyan reakcióban vesz részt, ami ezeknek az entrópiáját növeli. Ez pedig nagyobb entrópianövekedés, mint amennyire a hűtő csökkenti az entrópiát. Összességében tehát a zárt rendszer entrópiája mégis növekedni fog.

De azt is látjuk, hogy a földi élet alapvetően mégis csak a Naptól kapott energián alapszik, az élet alapja a fotoszintézis. Bár vannak élőlények, amik pl. a geotermikus energiát megcsapolva maradnak életben, de az élővilág 99,9%-a mégiscsak azon az elven működik, hogy a Föld a Naptól kapott energiát átereszti magán. A Földet napsugárzás éri – nem is csekély ez az energia –, és ugyanennyi energiát sugároz ki a Föld. Ez így egy energiaáteresztő rendszer, amiben viszont általában hajlamos az entrópia csökkenni. Pl. egy barlang is átenged energiát, abban mindenféle cseppkövek keletkeznek. Vagy egy folyómeder is átenged energiát, amiben mindenféle örvények és egyéb rendszerek keletkeznek.

> Az univerzumban van is élet, mégse nagyon kap energiát sehonnan.

Itt is ugyanaz a helyzet, mint az aggregátoros hűtő esetén. Az Univerzumban található élet látszólag entrópiacsökkenést jelent, de úgy általában az Univerzum összentrópiája növekszik. Amúgy kérdés, hogy maga az Univerzum tekinthető-e zárt rendszernek. Olyan szempontból nem, hogy tágul, így a lehetséges mikroállapotok száma növekszik. Egy másik kérdésnél írtam példaként, talán ott találkoztál vele, de ez olyan, mint mikor egyik hónapban veszel 1 regényt, meg 2 másik témájú könyvet. A következő hónapban veszel 1 regényt, meg 3 más témájú könyvet, a következő hónapban 1 regényt, meg 4 más témájú könyvet. A regények száma úgy tud növekedni, hogy közben a regények aránya a könyvtáradban egyre csökken. Azért lehetséges ez, mert a könyvtárad „tágul”. Vagy Dávid Gyula azt a példát hozta – https://www.youtube.com/watch?v=Gm9OE8fhPWo –, hogy egy gyerek egy szobában növeli az entrópiát. Fogja a játékokat, kiszórja a földre, stb… Ha a szoba zárt rendszer, akkor idővel beállhatna a teljes rendezetlenség. Tulajdonképpen az Univerzum majdnem el is érte ezt az állapotot. Ezért ennyire egyenletes a kozmikus háttérsugárzás. A fluktuációja nagyon kicsi, és tulajdonképpen szinte csak kvantummechanikai okai vannak. No de mi van akkor, ha közben újabb és újabb szobákat nyitunk ki a gyerek előtt? Ott is elkezd rendetlenséget csinálni, növeli az entrópiát. De ha gyorsabban tudjuk a szobákat kinyitni, mint amilyen gyorsan a gyerek rendetlenséget tud csinálni, akkor már megnyitott szobák egészét nézve a rendezetlenség egyre kisebb, miközben a gyerek folyamatosan rendezetlenséget csinál.

Nem vagyok meggyõzõdve a felõl hogy az univerzum tágulása bármiféle szerepet játszana. Szerintem a 120 éve elképzelt, konstans méretû univerzumban is létrejöhetett az élet.

Csak annyi a feltétele hogy legyen valahol egy Nap-Föld rendszer. Gondolom a csillagképzõdés mûködik nem táguló világegyetemekben is.

Amúgy én úgy tudtam hogy pont a tágulás miatt lesz az univerzum "vége" az, hogy köbfényévente 1-1 részecske. (nyilván az idõvel tart a 0-hoz az átlag)

Nem tudom, hogy ez az állítás entrópiával kifejezve hogyan szól.

Illetve a lehûlés is a tágulásnak köszönhetõ, ha lesznek is csomók itt-ott, azok is nagyon hidegek lesznek.

Nem tudom hogy ez milyen viszonyban áll azzal a példáddal, amelyik szerint nagyon gyorsan nyitogatjuk ki a szobákat a gyerek elõtt. Azt tippelném, hogy fordított?