Hidrosztatikával kapcsolatos kérdés. Vajon melyik a gyorsabb?

Ha a közeg áramlik, miért hidrosztatika? Ez a porózus téglatest lehetne egy szivacs is?

Súrlódást feltételezünk, vagy ideális folyadékról van szó? Szerintem a Hagen-Poiseuille törvényt keresed, az tartalmazza a cső hosszegységére vonatkoztatott nyomáscsökkenést, vagyis a nyomásesést.

És miért pont a sebességet maximalizáljuk a hozam helyett?

Biztosat én sem merek állítani, sok olyan effektus léphet fel amiről fogalmam nincs. Például, a Hagen-Poiseuille törvény egy olyan csőben lévő áramlásra ad megbízható számítást, amiben a folyadék súrlódó / összenyomhatatlan és az áramlásra vonatkozó Reynolds-szám elegendően kicsiny -ahhoz, hogy lamináris áramlás, ne pedig turbulens legyen-

De ha túlságosan nagy sebességet szeretnél elérni, akkor a parabolikus sebességprofilból átcsaphat turbulens áramlásra, amit viszont nem ír le helyesen a törvény. Míg hosszú, vékonyabb csöveknél nekem az az "érzésem", hogy nagyobb sebességek esetén sem lép fel olyan gyorsan a turbulencia, mint egy nagyobb átmérőjű csőnél.

De a vákuum minősége is számítana, hogy mikor tapad a cső a szárítandó anyaghoz.

Viszont csak a csövek hosszát tekintve biztos vagyok benne, hogy a rövidebbnek jobb a hozama, tekintve hogy nagyobb a nyomásesése. Hogy a többi tényező miként, és hogyan befolyásolja egymást azt egy szakmabeli tudná megmondani. Egyébként miért fontos, hogy csövekkel száríts?

Amúgy most próbálom összerakni a dolgot.

Kiszárításról van szó, nem simán vízelszívásról.

Nekem gyanús, hogy ebben az esetben nem éppen a csövek vízszállítási képessége lesz a mérvadó.

Amennyiben valóban vákuumozás van, akkor szerintem az sem a víz elszívását szolgálja, hanem a csökkent nyomáson elforró, elpárolgó víz, vízgőz kiszívását.

Ennek pedig nem hogy a hidrosztatikához, de még a hidrodinamikához sem lesz sok köze.

Wadmalacnak van igaza. A csőben ami áramlani fog, a vízgőz.

A száradás sebessége természetesen függ a fúratok mélységétől, mert a falban a nedvesség diffúziós úthossza csökken.

Amennyiben túl hosszú a furat, a nyomáskülönbség hatására a fal túloldaláról levegő szivárog be a porózus falon, csökkentve a vákuum hatékonyságát.

Gondolom falszárításról van szó, kb 3/4 falvastagságig szokás befúrni. A technológia változó, általában nem egyszerű lyukfúrásról van szó. (vibráció miatt növekszik a porozitás, tömítés stb).

Igaz, vízgőz is lehet. Egyébként mit szoktak ezzel az eljárással szárítani?

A központi fűtésekben lévő csövekre is szokták alkalmazni a Hagen-Poiseuille törvényt, legalábbis azt a részét, hogy a hozam a cső sugarának negyedik hatványával, és a nyomással egyenesen arányos. Csak gondolom az arányossági tényező és a viszkozitás is más.

De lehet csak azért, mert nem gyorsítják olyannyira a csövekben lévő vízgőzt, annyira hogy még a hidrodinamikához sorolható legyen.