Miért tud minden ember beszélni?
Evolúciós szempontból kérdezem.
Miért elengedhetetlen funkció a verbális kommunikáció az utód létrehozáshoz? Attól hogy nem tud olyan kifinomultan beszélni, még tud vadászni, harcolni, gyűjtögetni. Szexuális párt is simán talál. Nem is olyan dolog ami miatt szociálisan kiszorulna az egyed. Akkor mégis miért?
Ja...
#2: "Mert az emberek nem olyan ösztönlények mint az állatok."
A csimpánzoknál is igen magasan fejlett a kommunikáció szintje, még a hangképzések terén is, legalábbis pl. mondjuk a gazellákhoz képest.
Ennek tükrében akkor az a feltételezett állításod is igaz lesz akkor, hogy ja, ez azért van mert a csimpánzok nem olyan ösztönlények, mint a többi állat? Vagy netán a csimpánz innentől kezdve nem is állat?
#7: "De az emberek nem azért tudnak beszélni (az egészségügyi eseteket most hagyjuk), mert a beszéd van belénk kódolva, hanem a tanulási képesség és a rugalmas, képlékeny agyunk miatt."
Elnézést, de ezzel részben nem tudok egyetérteni. A beszédkészség és hajlamai bizonyosan genetikailag determinált bennünk, de tanulás, környezeti affinitás nélkül valóban ennek kifejeződése csak nagyon "elfolyósodott" lesz, ill. komolyan veszíthet erejéből az egyedfejlődés folytán.
Érdekes tanulmányok mutatnak arra, hogy pl. a kutyák sokkal jobban megértik gesztusainkat, hangformálásunkat, mint a kutyáknál azért lényegesen értelmesebb, szerszámkészítő csimpánzok. Nem utolsósorban fel sem figyelünk arra, hogy mi magunk is sokkal jobban tudjuk értelmezni a kutyák kommunikációs jeleit (kiadott hangjaikat, és mögöttes érzelmeiket is), mint mondjuk a medvékét, de akár a csimpánzokét is.
Az ember a kutyák háziasítása során értelemszerűen az emberrel jobban együttműködő kutyaváltozatokat válogatta ki, de észre se vette, hogy a kutyák révén ők is szelektálódtak, mert azok az emberek voltak hatékonyabbak (több és sikeresebb utódjuk volt kissé), akiknek az ilyen "jobb" kutyák az életfeltételeit, túlélését jobban elősegítették, ami azt jelenti, hogy voltak olyan emberek, akik a kutyák kommunikációját jobban megértették, mint más ős kutyatartók, vagy kutyák nélkül élők.
Tehát genetikailag mi már olyanok vagyunk, hogy a kutyakommunikációt is jobban értjük kapásból, mint a kutyákat még nem háziasító őseink.
Nem csak mi formáltuk a kutyákat, hanem a kutyák is minket.
Rengeteg...
Ha majd végeztél a logopédusnál, akkor elárulod, hogy a sok közül melyikre is gondolsz pontosan?
Az emberszabású majmoknál megfigyelték, hogy azok a példányok, amelyek kiszorulnak a közösségből, elpusztulnak. Úgyhogy, az ember legközelebbi állat-rokonainál igenis nagy szerepe van a közösségeknek, a közösségeket pedig a szociális háló köti össze (ami elég primitív ugyan, de eléggé fontos). A majmoknál nagyon fontos annak az érzése, hogy közösségekben vannak, és ennek a megélése az ún. kurkászáson keresztül zajlik. Ez azt jelenti, hogy az állatok tetvészik egymást, egymás bundájában matatnak, és ezáltal megélik a gondoskodást, tehát a valahová tartozást. Az ilyen állatok, ha magukra maradnak, elpusztulnak (annak ellenére, hogy magányosan is tudnának táplálékot gyűjteni stb.).
Az embernél a kurkászás szerepét a szóbeli beszéd vette át. A szóbeliségnek elég nagy szerepe van abban, hogy valaki a szociális háló része legyen, úgyhogy igenis van szerepe.
"Elnézést, de ezzel részben nem tudok egyetérteni."
Valóban nem értünk egyet, de tiszteletben tartom a véleményed. :)
Szerintem amit példaként felhoztál, az is egy képességre, mint genetikai adottságra példa, és az ad alapot különféle kommunikációs formák megtanulásához.
Továbbá az is igaz (ezt már én teszem hozzá), hogy az ember hangképző szervei a beszédhez alakultak az idők folyamán, de önmagában ez sem azt jelenti, hogy a beszéd genetikai adottság, viszont minden genetikai adottságunk megvan, hogy megtanuljunk beszélni. Éppen ezért alakult így, mert a nyelvet minden generáció megtanulta az előzőtől. De ettől maga a beszéd még tanult képesség.
#16: "Szerintem amit példaként felhoztál, az is egy képességre, mint genetikai adottságra példa, és az ad alapot különféle kommunikációs formák megtanulásához."
*****
"A kutya és az ember hosszú ideje él egymás környezetében. A szociális interakciójuk némelyik elemét kommunikációként írják le, melynek során mindkét faj befolyásolja egymás viselkedését meghatározott viselkedési minták révén. A legutóbbi kutatások célja a kutya és ember közötti kommunikatív interakció megjelenésének az evolúciós magyarázata."
"A kutatók feltételezése szerint ezzel egy időben tudatalatti és tudatos kiválasztási folyamat is zajlott, mely azokat a fejlett kommunikatív készségekkel rendelkező kutyákat részesítette előnyben, melyek megfeleltek az adott munkához. Így a könnyedség, mellyel (normál esetben) egy házi kutya kialakítja a kommunikatív kapcsolatot a gazdájával nem véletlen és nem is nélkülözi az evolúciós előzményeket. Meg kell jegyezni, hogy ez a nézet ellentétes a nemrégiben felvonultatott érvekkel (Udell és mások 2008), melyek szerint a kutyák kommunikatív képességei
pusztán az emberi környezetben végbe ment intenzív tanulás (operáns kondicionálás) eredménye."
******
Olvashatod, hogy a kísérletekben a farkasokat ugyanolyan intenzíven szocializálták, mint a kutyákat, mégis a kutyák minden tekintetben jobban kommunikáltak az emberrel. Nem hinném, hogy vitatható lenne, hogy a kommunikáció ezen fajtája genetikailag determinált bizonyos alapokat tekintve.
Az utóbbi állítás már széles körben elterjedt nézet:
"Az itt bemutatott eredmények több vonatkozásban is megerősítik azt az elképzelést miszerint a kutya egy evolúciósan arra „előkészített” faj, hogy tanuljon az emberi kommunikációs jelzésekről, ennek segítségével értelmezze az emberi viselkedést és abból számára fontos információkat következtessen ki. Úgy tűnik, hogy függetlenül az e teljesítményekben ténylegesen közreműködő kognitív képességektől, a kutyák valóban sok szempontból funkcionálisan csecsemő- illetve kisgyerek-szerű módon teljesítenek."
stbstb
Azután a hangok:
"Az utóbbi évtizedben néhány kutató mindazonáltal felvetette, hogy a kutyák emberekhez közeli életmódja támasztotta megváltozott szelekciós környezet hatott az ugatásra, amely esetleg az ember és a kutya közötti kommunikációban is szerepet játszik."
Egyébként egy csomó tulajdonságunk, képességünk valamilyen genetikai alapról indul, amit azonban valóban kell fejleszteni később. Nem csak az embernél, de bármilyen, a kommunikáció valamilyen fokára képes lénynél nem tudom, hogy mi okunk lenne azt képzelni, hogy pont a kommunikáció esetén azt csak tanulással lehetne fejleszteni. Az ember, ha képes ösztönösen jobban kutyául is érteni, akkor nyilván a saját kommunikációja is meg van alapozva valamilyen szinten. A hatékony emberi beszéd nagyon gyorsan kialakul (túl gyorsan) az egyedfejlődés során, pedig az hihetetlenül bonyolult dolog. Még a legbutácskább emberek is teljesen használhatóan és jól beszélik az anyanyelvüket, bonyolult nyelvtannal együtt, míg más ennél sokkal egyszerűbb dolgokat sem képesek megtanulni akár egész életükben sem.
A nyelv genetikai háttere:
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!