Miért mondják, hogy csak az ember tud beszélni? Más fajok hangal való kommunikációját pl. kutyák ugatását, morgását, vagy a macskák nyávogását minek nevezik?

A mimika az állatoknál is megvan, lásd pl. a kutyát, mikor mérges, vicsorog, felhúzza az ajkait a fogairól. Igaz, lényegesen fejletlenebb mimikával bír mint az ember, de a kezdemények már megvannak. Ugyanez a helyzet a hangkiadásokkal is, a kutya tud morogni, ugatni, szűkölni, a macska tud nyávogni, fújni, dorombolni, stb. Tehát képesek többféle hang képzésére is, attól függően, hogy milyen érzelmi állapotban vannak.

Nagy általánosságban elmondható, hogy minél összetettebb egy állat agya, valamint minél nagyobb fokú társadalmi életet él, annál többféleképpen képes az érzelmi állapotait kifejezni, annál árnyaltabban tud kommunikálni társai irányába. Ezt a beszéd alapjainak, kezdeményének is lehet tekinteni, tehát azt is mondhatjuk, hogy nagyon alap fokon az állatok is beszélgetnek egymással: közlik egymás irányába a hamgulatállapotukat, vagy azok változását.

A beszéd nem más mint

" a nyelvi kommunikáció legáltalánosabb eszköze. Tagolt, hangzó kommunikációs csatorna, ami nyelvi kódot közvetít. Alapját a beszédhangok alkotják, amelyek a fonetikai szabályok szerint szavakat alkotnak. A beszédtudomány vizsgálja; fő témái a beszédképzés, a beszédészlelés és a beszédismétlés. A legtöbben több nyelvet is beszélnek"

A kommunikáció az információcsere folyamata általában egy közös jelrendszer segítségével.

A commmunicatio latin eredetű szó: közzétételt és teljesítést jelent. Minden élőlény kommunikál. Ahhoz viszont, hogy az emberi kommunikációhoz közelebb jussunk, az állati kommunikációt kell megfigyelnünk. Minősítsünk kommunikációnak minden olyan eseményt, mely során egy egyed kibocsát egy jelzést,amely egy másik egyedet válaszra késztet. Az állati jelzések következőképpen fordulhatnak elő a világunkban: látható (pl.a medve a karma nyomával "díszíti" területe határait), szagolható (hangyák), vagy hallható (pl. a kakukk hívójele, amivel a párját hívja).

Az emberi kommunikáció vitathatatlan előnyei, hogy nem kell a hangforrás felé fordulni ahhoz, hogy az információ célba érjen,kis energiabefektetéssel viszonylag messzire eljuttatható a közlemény,a végtagok felszabadulnak egyéb tevékenységek végzésére

Szóval van különbség a beszéd és a kommunikáció között. Beszélni csak az ember tud. Kommunikálni szinte minden élőlény a maga módján.

Inkább feltételes reflex. Bizonyos állatoknak (leginkább a madarak körében) igen fejlett hangképző szervei vannak. Jó püélda erre a hazai mátyásmadár, vagy népiesebb nevén a szajkó. Nem véletlenül jelenti a szajkózás azt, amit jelent: a szajkó ugyanis meglepően jó hamgutánzó. Utánozni tudja az egyszerű hangokat ugyanúgy, mint az egészen extrém hangokat. Ilyenek pl. az ajtónyikorgás, láncfűrész hangja, motorzúgás, más állatok által kiadott hangok, stb. De ez csak ismétlés, mint amikor a majom utánozza az ember fejvakarását vagy tapsolását. Ezzel nem fejez ki semmit, csak ismétel, utánoz.

Pl. Te mit fejezel ki akkor, amikor a kutyaugatást utánzod? Semmit, csak ismételed azt, amit érzékszerveiddel felfogtál aztán megjegyeztél.

A papagáj képes lehet beszédre, bár nehéz a határt megállapítani, mert ha a papagáj csak kimondja hogy "piros", ha piros színt lát, mert berögződött ez neki, az nem igazi beszéd, csak beszédutánzás+berögződött reflex. De ha valamit akar, és ezt a tudtára hozza egy embernek, a már beszéd. (Az "éhes vagyok", vagy "mérges vagyok" és ehhez hasonlók viszont megint csak vitathatóak, szal nem olyan élesek a határok)

A majmoknál már nagyobb bizonyossággal mondhatjuk, hogy megtaníthatóak jelbeszédre, de ez se igazi beszéd. A legjobb példa, amikor tán Koko a gorilla szólt a gondozóinak hogy szeretne egy cicát, aztán kapott egyet, és tényleg nagyon örült neki, játszott vele, "gondozta". Meg a majmok kommunikálnak egymással is, megmondják hogy milyen a kaja pl, milyen kaját találtak, és különböző kultúrák más "szavakat" használnak. Viszont ez se "beszéd", hanem ordibálás inkább. :P Ráadásul ez is kicsit ilyen ösztönös, betanult dolog, ha egy kisgyerek pl csak annyit tud mondani, hogy tejbepapi meg "kumpli" ha látja őket, sztem az még nem nevezhető beszédnek.

De egyébként az ilyen hétköznapi szavak jelentésén annyira nem érdemes morfondírozni, mert ezeknek a szavaknak nincs formálisan definiált jelentésük, viszont mégis bőven elég ez ahhoz, hogy minden ember megértse mire gondolok, ha azt mondom "beszél", vagy "kommunikál". Igazából ha valaki azt mondja nekem hogy a kutyám azt mondta hogy "örül, hogy újra itthon lát", azt is megértem, csak persze érzem mögötte, hogy igazából nem mondta ezt a kutya. Vagy ha egy állatkerti gondozó azt mondja hogy a majmok megbeszélték mi lesz ma a kaja mert az egyikük látta, azt is el tudom képzelni, de tudom, hogy igazából nem "megbeszélték" ezt, csak az egyikük látta a kaját és elkezdte ordibálni a kis kulturájukban a kajához társított makogást.