Ha a föld 1600 km/h-al forog nyugattól kelet felé, akkor ha egy repülő felszáll és modnjuk 800-900/h-al repül nyugattól kelet felé akkor hogy ériel a célpontját? Hiszen kevesebbel halad mint ahogy a föld forog.

@22

Hát ezen besírtam...

@22: a levegő szélcsendben a Földdel együtt mozog. Ez azt jelenti, hogy ha 1km/s-os szél fúj keletről nyugat felé, akkor a levegő a Földhöz képest 1km/s-el fog mozogni. Nem kell 1601km/h. Pont ezt jelenti az együtt mozgás. Próbáld valamilyen tárgyakkal modellezni.

Az 1600km/h, ahogy említettem, ráadásul csak az egyenlítőnél érvényes adat. Ahogy távolodunk az egyenlítőtől, úgy lesz ez egyre kevesebb. 1000, 800, 500, 100 és így tovább, egészen a nulláig a sarkpontokon. Ugyanis a szögsebesség azonos, de a körmetszetek kerülete változik, méghozzá csökken, ahogy haladunk egyre távolabb az egyenlítőtől.

A madarakra, pillangókra nem csak a gravitáció hat, hanem egyéb erők, amik eredőjéből adódik a mozgásuk. Nézzünk konkrét példát?

@25:

[link]

"Ha a föld az egyenlítőnél a legszélesebb akkor ott e legerősebb a gravitáció ,igaz?"

Nem, a gravitációs erő a tömegközépponttól mért távolság négyzetével fordítottan arányos. Magyarán az Egyenlítőn a legkisebb a gravitációs erő.

A teniszlabdás analógiád pedig azért nem jó, mert a teniszlabda gravitációs ereje elhanyagolható a pörgetés miatt fellépő centrifugális erőhöz képest. Míg a Föld esetében a gravitációs erő jelentősen nagyobb a vízre ható centrifugális erőnél.