Nyolcadikos kémia képletekhez segítség?

Általánosan felírható bármely sav és bázis reakciója: SAV + BÁZIS = SÓ + VÍZ /egyfajta közömbösítési folyamat, HA semleges ph=7, oldatot kapunk!/

A só nem hétköznapi értelembe vett konyhasó (NaCl), hanem savmaradékionból (pl. SO₄²⁻) és fémionból (pl. Na⁺) álló vegyületek. Így a példádban a Na₂SO₄ is só. A kénsav sója.

Így a te példád hibás. A sósav sói a kloridok. Egy kloridvegyületet kéne kapnod a szulfátvegyület helyett.

A helyes reakció tehát: HCl + NaOH = NaCl + H₂O

A NaCl már jó, a kloridion nátriumionnal alkotott vegyülete.

Na₂SO₄-ot kénsav és NaOH reakciójából kaphatsz.

A reakció pedig: 2 NaOH + H₂SO₄ = Na₂SO₄ + 2 H₂O

A sima alapegyenleteken kívül vannak ún. ionegyenletek. Hisz neked a vizes fázisban az egyes alkotók ionként vannak jelen nem pedig zárt molekula formájában /gondolj a gázfázisra/.

Ezeket szokás analitikában használni, ahol tényleg csak a reakció fő lényeges pontját írjuk le.

Az általad leírt ionegyenlet: NH₄⁺ + Cl⁻ = NH₄Cl

Igenám, de az ammóniumion nem csak úgy 'van' nekünk.

Kezdetben az ammónia- és sósavmolekulák kerülnek a vizes közegbe. A sósavmolekulák elbomlanak hidrogénionra és kloridionra: HCl = H⁺ + Cl⁻

A keletkező hidrogéniont az ammónia nemkötő elektronpárja 'befogja' datív kötés létesítésével, és kialakul az ammóniumion: NH₃ + H⁺ = NH₄⁺

Innen pedig az ammóniumionok a kloridionokat megtalálják, majd pedig ammónium-kloridot képeznek: NH₄⁺ + Cl⁻ = NH₄Cl /viszont itt ion formába maradnak vizes közegben ammónium- és kloridionként/

Ez most speckó a reakció váza vizes közegben. Gáz fázisban nem így írnám le a folyamatot, hanem ahogy ez az ábra mutatja: [link]

Szintén ionvegyületet: ammónium-kloridot kapunk, de immáron szilárd formában és nem ionként kezelve. Így ez a reakció a legegyszerűbb: NH₃ + HCl = NH₄Cl. Az ammónium-klorid ionvegyület révén szilárd, de a reakcióban valójában füstöt kapunk, mely egy diszperz rendszer. Ez azt jelenti, hogy a gázban eloszlatott szilárd NH₄Cl szemcsék - ez a diszpergált anyag - mellett vannak még gázállapotú NH₃ és HCl-molekulák - ez pedig a diszperziós közeg. Na ez eredményezi a FÜSTöt. Hasznos táblázat ezek tanulmányozására: [link]

A leírt sav-bázis reakciók ionegyenletként való felírása:

Full ionegyenlet HCl + NaOH esetén: H⁺ + Cl⁻ + Na⁺ + OH⁻ = H₂O + Na⁺ + Cl⁻

Részegyenletben a hidroxid- és hidrogénion vizet képzett: H⁺ + OH⁻ = H₂O.

Ha a NaCl képződésére koncentrálunk, akkor az ionegyenlet: Na⁺ + Cl⁻ = NaCl.

Full ionegyenlet NaOH + H₂SO₄ esetén: 2Na⁺ + 2OH⁻ + 2H⁺ + SO₄²⁻ = 2 H₂O + 2Na⁺ + SO₄²⁻

Részegyenletben a hidroxid- és hidrogénionok reakciója /mólarány 2x!/: 2H⁺ + 2OH⁻ = 2H₂O.

Ha a Na₂SO₄ képződésére koncentrálunk, akkor az ionegyenlet: 2Na⁺ + SO₄²⁻ = Na₂SO₄

A csapadékképződési egyenletekkor a leggyakoribb az ionegyenletek használata.

Pl. AgNO₃ + NaCl = AgCl + NaNO₃ /ahol AgCl aláhúzva, mivel csapadék/

Ionegyenletben: Ag⁺ + Cl⁻ = AgCl /AgCl aláhúzva, mert csapadék/

Ebben a reakcióban speckó a szemmel látható változás az AgCl csapadék megjelenése, a NaNO₃ nem lényeges az ionegyenlet szempontjából. Így csak az ezüst- és kloridionokat tüntetjük csak fel.

Másik példa: Ba(NO₃)₂ + H₂SO₄ = BaSO₄ + 2 HNO₃ /ahol BaSO₄ aláhúzva, mivel csapadék/

Ionegyenlet formájában a lényeg a csapadékképződés: Ba²⁺ + SO₄²⁻ = BaSO₄ /BaSO₄ aláhúzva, csapadék/

[A 2 csapadékképződési egyenlet egyébként nevezetes, így ellenőrizhető pl. vákuumszűrés után a lecsepegő szűrlet klorid-/ illetve szulfátion-mentessége, ha ilyen anyaggal dolgoztunk, melyben a közeg tartalmazta ezen savmaradékionok valamelyikét.]

Bocsi a regényért, remélem világos immáron a téma totálisan :D Bármi kérdés még akad szólj! :)