Helyes Newton negyedik törvényének alábbi értelmezése?

A materialisták engem is érdekeltek mindig is. Holbach és Diderot műveit nem ismerem, az ókori matrialistákról valamivel többet hallottam (nemrég vettem meg Lucretius: ,,A természetről'' c. könyvét.) Általában érdekelnek a ,,racionalista'' irányultságú gondolkodók.

A természettudományokat az én életemben nem elsősorban a racionalista művek hozták közel hozzám, hanem, paradox módon, látszólag pont a másik véglet: a természeti népek, vadnépek, primitív kultúrák tanulmányása. Mintha ezek ellentétükben is épp jól kiegészítenék és serkentenék egymást. Van valami sajátos és figyelemre méltó a vadnépek természet iránti hozzállásában, a maga módján ez is alapos, akár a természettudomány. Hogy ellentétes-e vele, vagy pedig ellenkezőleg, sok mindenben hasonlít-hozzá, azt nem tudom, mindenesetre számonra pont jó termékeny feszültségben és kontrasztban állnak egymással.

http://www.youtube.com/watch?v=VjKV8MtivPY

http://www.youtube.com/watch?v=GbVnsS4VuDI

1997 körül kezdtem eszkimóul tanulni (középső szibériai jupik), tavaly nyáron pedig egy másik szibériai nép nyelve is érdekelni kezdett (felső-kolimai jukagir). Dolgomat megkönnyítette, hogy az eszkimó nyelvek tipológiai szempontból erősen hasonlítanak a magyarra. Már megértek egyes töredékeket a mesék eredeti szövegéből.

Köszönöm a jókívánságokat, én is sok örömet kívánok Neked a metarialista filozófusok műveihez (is). Én is szívesen olvasnék tőlük, de lehet, hogy egyelőre Lucretius-szal kezdem, mert több kiinduló tudásom van róla.

Az a különös, hogy, úgy érzékeltem, hogy minál ,,vadabb'' egy nép (vadász-gyűjtögetők, esetleg még ásóbotos vagy égetéses művelők), annál különösebb és költőibb metaforákat, megszemélyesítéseket meg általában feldolgozásokat tudtak létrehozni a természettel kapcsolatban. Az eszkimó mesék szinte telje egészükben a természetről szólnak (sarki fény, állatok, tenger), néhány költői képük meg olyan mellebevágó, sőt még amolyan Faust-ízű eszkimó motívumok is vannak (A Föld szelleme megjelenik Faust-előtt, az eszkimó vadász pedig a hegy szellemével beszélgetne, végül mindketten megijednek a saját maguk által megidézett szellemtől).

Az eszkimó települések között nagy távolságok vannak, ezt a mesékben még nagyobbnak tüntetik föl, olyan mese is van, amelyben már szinte csillagászati távolságra vannak egymástól a települések (öt évig utaznak). A sámánok tudása állandó vetélkedés tárgya, néha egymással is marakodnak, ki tudja jobban biztostani a vadászat sikerét, rossz idő megszűnését, meg mindenféle képzelt természeti lény megidézését.