Ha a rokonok közötti utódlásból fogyatékos utód születik, a többi élőlény miért nem lesz genetikailag sérült?

Itt alapvetően azt kell szerintem figyelembe venni, hogy az ember agya "komplexebb", mint a többi állaté -legalábbis a kognitív részek terén, stb-

És minél komplexebb egy rendszer annál több -hatványozott- a hibalehetőség. Ezt nagyjából szóról szóra így hallottam még régen a National Geographic egy ismeretterjesztő műsorában. Ott azt is megemlítették, hogy természetesen az állatoknál is fordul elő mentális betegség, ott konkrétan a delfineket említették -és szerintem az elefántokat-.

A genetikai változatosság részben garancia az ellenállóságra. Viszont ha két szívbeteg génekkel megáldott pár utódai nemzenek további utódokat, előbb-utóbb előfog fordulni a lemenők között egy szívbeteg. Mivel az utódok csak egyfajta génállományból "válogathatnak".

Az egerek és egyéb rágcsálók valóban jó kérdés miért nem lesznek életképtelenek egy idő után....

Hisz akármennyire "egyszerűbbnek" tűnik az agyuk,még mindig élmezőnyben vannak az összes élőlény közt intelligencia terén.

Viszont ha megnézel kutyákat,amik nagyon sok almon belüli tovább tenyésztésen estek túl,akkor látod hogy ott is előfordul,sőt,felhalmozódik a rendellenességek száma.

Sok túlnemesített kutyafajta ezért fogékony bizonyos betegségekre.

Amúgy hozzátenném hogy szerintem az emberek esetében azért is van ennyire drámai következménye egy testvér házasságnak,mert az ember evolúciója során átment az úgynevezett palack nyak effektuson.

Ez az az effektus amikor egy nagyon alacsony létszámú populáció örökre elszakad minden távolabbi saját faján belüli populációtól,és kénytelen belterjesen szaporodni.

Az embernél ez akkor következett be amikor nagyon kis létszámban élő csoportokra szakadt az emberi faj,vagy valamilyen katasztrófa miatt csak nagyon kevesen maradtak.

A lényeg hogy a genetikai térképekből az derül ki hogy kb 70 000 éve közelítőleg 2000 ember élhetett a Földön.Legalábbis a mai emberiség nagyjából 2000 ember leszármazottjának tekinthető.

Ugyan azzal a módszerrel keresték ezt a számot,mint a mitokondriális Évát is,aki kb 200 000 éve élhetett Afrikában.

Ez egy kisméretű törzs lehetett.

Tehát végső soron a mai emberiség legyen akármilyen különböző megjelenésileg,lényegében testvér és első ági unokatestvér nászokból származik.Azaz nagyon alacsony a genetikai variabilitás.

Ezért van az hogy járványok is nagyon könnyen terjednek emberek közt,kontinensnyi távolságokból is.

Illetve hogy életmód béli hasonlóságok ugyan olyan betegségeket eredményeznek.

Ugyan ez a kutyáknál,macskáknál is fennáll.

Közkeletű tévedés és baromság, hogy beteg gyerek születik vérfertőzésből! A beltenyészet a homozigóta gének arányát növeli, ezzel együtt a recesszív betegségek nagyobb eséllyel fognak előkerülni.

A kérdésedre válasz pedig pont az izolációban rejlik. Ugyanis az evolúció izolált környezetben is működik, aki életképtelen nem tud majd olyan eséllyel szaporodni, mint az életképes, és gyakorlatban már 3-4 generáció alatt stabilizálódik a populáció egyszerű szelekció által. Ember esetén pontosan a szelekció hiányzik, vagyis irónikus módon nem beltenyészünk elég intenziven (nincs elegendő utódszám, hogy legyen jó is a selejt között), hogy stabil inbread törzs jöjjön létre, de elméletben (leginkább mesterségesen) embert is lehetne beltenyészteni. Genetikai akadálya nincs, etikai annál több.

Előző, nem tudom hogy jon ide a kenyér. Szerintem a szó, amit kerestél, az "inbred". Csak zavart hogy muszáj idegen szavakat használnod, hogy más véletlen se értse, de te okosnak tűnj...

A vérfertőzés az állatokban ugyan úgy kárt okoz, mint az emberekben, csak az állatoknak van annyi esze, hogy kivetik maguk közül a deformált, beteg, életre képtelen egyedeket.

Ráadásul, természetes módon az állatok NEM szaporodnak a testvérükkel-szüleikkel, csak ha rá vannak kényszerítve, találd ki mi által. Az emberek által. A termeszetben minden állatfaj megoldja, hogy még véletlenül se történjen ilyen, még a rovarok is.

Az előző azt jól írta, hogy mi okozza a betegséget, de azt nem, hogy nem baj a vérfertőzés. De igen, baj. Ha rajtad nem jön ki a betegség, akkor majd a vérfertőzött unokáidon, vagy az ők unokáin jön ki.

Kifejtem.

Vagy te, neked rengeteg géned van, minden génből kettő. Egy apádtól, egy anyádtól. Nem sok esélye van, hogy mindkét gén hibás legyen. De, ha neked van egy testvéred, akivel úgy döntesz, hogy gyereket csináltok, esélyes, hogy ugyanabból a génből két ugyanolyan legyen neki. Ez miért rossz? Mert mindenkinek vannak hibás génjei, de jó esetben van belőle egy ugyanolyan, ami egészséges,

%Véletlen elküldtem az üzenetet... Tehát, amíg van egyfajta génből két különböző, addig egészséges vagy.

Tehát, ket testvér, vagy szülő-gyerek nászából vagy beteg gyerek lesz, vagy olyan gyerek aki még nagyobb eséllyel nemz majd betegebb gyereket. Minél tovább tart a vérfertőzés, annál súlyosabb.

Igen is, baj, és igen is veszélyes, mert ha rögtön nem jön ki a gyereken, a leszármazottain nagyobb valószínűséggel kijönnek.

Az állatos részhez visszatérve, pontosan az ilyen géniuszok miatt tart ott a mopsz/németjuhász kutya, ahol. Mert hogy jaj hülyeség, a vérfertőzés nem árthat. A mopszok műtét nélkül nem maradnak életben, a németjuhászok csípőbetegek. Mert a drága emberek generációkon át kényszerítették őket hogy testvéreikkel, szüleikkel szaporodjanak, ezzel örökítve a hibás géneket, minél többet. Mert mit árthat... :)

Kisebb fokú vérfertőzés ugyan még kijavítható, ha "friss vért" viszünk a vérvonalba, mert a lehetséges mutáció megoldás lehet a "régi hibára",

Előbb-utóbb az állatok is megjárják, de a beltenyészet áldozatait

1. ha vadállat, akkor előbb elkapják a ragadozók

2. ha háziállat, akkor az ember kiszelektálja

Igazából válaszoltál is a saját kérdésedre:

"magukra hagyod őket több hónapra megfelelő életkörülmények mellett (víz, táplálék) és exponenciálisan fog növekedni a számuk"

A legtöbb végtelenül beltenyésztett ember is képes rá, hogy egyen és maga alá piszkítson, hasonló körülmények között az emberek is elkaristolnának. Egy uralkodónak viszont bonyolult politikai játszmákat kellene játszania folyamatosan, gazdaságot irányítani, háborúzni, stb.

Egyébként a fő ok biológiai: Az emberek kevés utódot hoznak a világra, ha ezek fele beteg, az nagyon visszaveti a népességet. Egy kivételesen termékeny nőnek talán lehet tíz-tizenkét gyereke is élete során. Ellenben egy egérpár átlagosan harminc-negyven utódot pottyant , de igazán szerencsés egerek elérhetik a százat is.

Viszont az embereknél arra számolunk, hogy az utódok nagy része megmarad, jelenleg a legszörnyűbb körülmények között is 50% -os a gyermekhalandóság, míg az egerek halandósága sokkal nagyobb, a megszülető egerek többsége el is pusztul. Vagyis az egereknél nem különösebben ártalmas, ha a kölykeik egy része betegen születik, marad még elég. Az embernél viszont ez elég nagy csapás, hiszen úgyis kevés utód születik, ha egy-kettő beteg, már az is visszaveti a népességet. Ehhez még vedd hozzá, hogy az egerek semmilyen módon sem gondozzák az utódaikat, miután azok elhagyják a fészket, tehát egy beteg egér legföljebb egy kis anyatejbe kerül oszt kész, egy embernél egy beteg egyed évtizedekre megterheli a közösséget.

tl; dr: Ha az emberek is úgy élnének, mint az egerek, egy nő negyven-ötvenet szülne és a beteg gyerekeket azonnal lebunkóznák, minket sem zavarna különösebben a beltenyészet.

Van egy magyar falu, Ivád, ahol mindenkinek Ivádi, illetve Ivády a családneve. Maguk közt házasodnak, ennek ellenére semmivel nem gyakoribbak a genetikusan determinált betegségek, mint más populációban.

"A településen évszázadokon keresztül egymás között házasodtak az emberek, ami nemzetközi szinten is ritkaságszámba megy. Ennek ellenére nem tapasztalhatók genetikai torzulások, mint a kutatók által ismert három hasonló populációnál. Az Ivádyak igen kiterjedt családfája a település honlapján megtekinthető." Wiki [link]

És egy blogbejegyzés:

"Hogy az ivádiak megvédjék a tulajdonukat, alapból elutasították a külsős házasságot, ezért családon belül történtek meg a nászok. Egy idő után már igen elnépesedtek és az 1800-as években bevezették a hadakat, így a családokat hadakra bontották. Jelenleg 21 hadat különböztetünk meg (Epro had, Bialos had, Veres had, stb.). Az ivádi rokon házasságok, nemcsak magyarországi, de nemzetközi szinten is ritkaságszámba ment. Mégpedig azért, mert ezekből a nászokból nem születtek genetikai rendellenességgel utódok. Ez keltette fel Nemeskéri érdeklődését is, sajnos több évi kutatás után se jött rá, hogy miért születnek "normális" utódok. Ez a titok valószínűleg sose fog kiderülni."

[link]

"Ha rajtad nem jön ki a betegség, akkor majd a vérfertőzött unokáidon, vagy az ők unokáin jön ki."

EZ EGY BUTASÁG!

Ugyanis, ha rajtad nem jön ki a betegség, akkor pont annyi rossz géned van, mint a szülődnek. Esetleg kevesebb.

Tehát pont annyi eséllyel örökítesz rossz gént, mint ő.

"Az arisztokraták már többször megjárták ezzel a történelem során, 1-2 generáció elég volt, hogy teljesen genetikailag sérült utódok szülessenek."

De ugye itt MINDEN generációban ÚJABB vérfertőzés történt!

Ahol frissítés volt, ott olyan egészséges gyerekek születtek, hogy ihajla!