Melyik a nagyobb? Számítsuk ki az elemi részecskék számát, majd válasszuk ki a helyes választ!

1. feladat

Az ezüst atom 47 rendszámú, atomsúlya 108. Egy ezüst atomban van 47 proton, 47 elektron, és 108-47=61 neutron.

(A rendszám a protonok száma, az atomsúly a protonok és neutronok számának összege). Addössze őket, ennyi egy ezüst atom elemi részecskéinek száma!

De egyszerűbben is számolhatsz: 108 a protonok és neutronok összege, + 47 proton van, tehát 47 elektron is van, azaz 108+47=155 az elemi részecskék száma egy ezüst atomban.

54 g ezüst az éppen fél grammatomsúlynyi (lehet, ma már grammatom tömegnyit mondanak), azaz ebben 3*10^23 ezüst atom van, azaz az összes elemi részecskék száma ennyi ezüsben:

155*3*10^23 db=465*10^23=4,65*10^25 db

Ugyanezt elvégezve a Li-ra:

A Li atom rendszáma 3, azaz van benne 3 proton, 4 neutron (mert a 7-es Li-ről van szó, azaz a neutronok és a protonok számának összege itt 7 - van 6-os litium is) és 3 elektron. 7 elemi részecske atommagonként (itt nem kérték az elektronokatm csak a protonokat meg a neutronokat!). A Li atomtömege 7, azaz 77 g Li-ben van

11*6*10^23 db atom (mert 7 g-ban van 6*10^23 db), atommagonként 7 elemi részecskével, ami 66*7*10^23=6,6*7*10^24=46,2*10^24=4,62*10^25 db elemi részecske.

Vagyis a 11 g Li kevesebb protont+neutront tartalmaz, mint amennyi elemi részecskét 108 g ezüst. Helyes válasz: D, noha itt kissé kuszán van leírva a választási lehetőség.

2. feladat

Egy tiszta anyag moltömege egyenlő az anyag egy móljának grammokban mért tömegével. A víz moltömege 18,016 g ~ 18 g, mert a H2O moltömege (2 ∙ 1,008 g) + 16,00 g

Ez azt jelenti, hogy 18 g vízben van 6*10^23 db H2O molekula. Egy pohár 2 dl, az 20 dkg, az 200 g

200/18=11,11111... azaz 2 dl víz az 11,11 molnyi víz. Ennyi vízben 11,11*6*10^23 db H2O molekula van, azaz

6,666*10^24 db, a Föld népessége pedig 7,333*10^9 fő

Az előző szám nagyságrendileg (14 nullával a szám végén!) nagyobb. +(6,666*10^24)/(7,333*10^9)=9,09041*10^14 , azaz B válasz a helyes.

3. feladat:

1. Hamis. A radioaktív elemek atommagja instabil, és radioaktív sugárzás kibocsátása közben spontán módon alakulnak át alacsonyabb energiaszintű atomaggá.

2., Igaz. Az alfa sugárzás alfa részecskéket tartalmazó részecske-sugárzás, azaz részecske-áramlás. Az alfa részecskék igen stabil hélium atommagok, amelyek 2 db protonból és 2 db neutronból állnak.